Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
zási kedv élénk és munkás legyen. Az 1903. év bizonytalan politikai helyzete épen nem volt alkalmas arra, hogy iparunkat elősegítse, új kezdeményezésre, vállalkozásra serkentse. Pangó gyáriparunkat különösen érzékenyen érintette a beruházási törvénynek épen a kedvezőtlen politikai viszonyok miatt való késése.”384 A közös külügyminiszter - a torinói és a párizsi magyar iparművészeti kiállítás sikerére hivatkozva - arra kérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy az 1904-ben, St. Louisban rendezendő világkiállításon Magyarország legalább képzőművészeti és ipar- művészeti anyaggal vegyen részt. A külügyminiszter kérésére a kereskedelemügyi miniszter értekezletet hívott össze, amelyen a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium képviselőin kívül a képzőművészet és iparművészet területén működő egyesületek küldöttei vettek részt. Az Iparművészeti Társulat azzal a kikötéssel vállalta kiállítás megszervezését, hogy a költségeket a kormány fogja biztosítani. A fenti célokra a kormány 70 000 korona felhasználását engedélyezte. (1903. október 12./14.) Külkereskedelmi forgalom Magyarország külkereskedelmi forgalmára évek óta a folyamatosan emelkedő import volt a jellemző. Az importált árucikkek értéke az 1901. évi 799,3 millió koronáról 1902-ben 803,6 millió, 1903-ban pedig 827 millió koronára nőtt. Ezt a folyamatot főleg a gyáripari termékek egyre növekvő behozatala erősítette. Az 1902. évi 462 millió koronát lényegesen felülmúló 1903. évi 496,5 milliós export túlnyomórészt a 339,5 milliós értéket felmutató mezőgazdasági iparágnak volt köszönhető. 1903-ban elsősorban a malomipari termékek kivitele emelkedett jelentősen 203,8 millió koronáról 209,6 millióra, valamint a cukoripari gyártmányok terén a behozatallal szemben több mint 15 milliós aktívumot értünk el. Az évek óta növekvő értékesítési gondokra a szesz- és dohányipar termelésének további csökkentésével válaszolt.385 Bányászat A vasércbányászat csökkenése 1903-ban is folytatódott. A túlnyomórészt (84%) magánkézben lévő bányákból ebben az évben 14,4 millió mázsa vasércet bányásztak ki, 1,2 millióval kevesebbet, mint az előző évben. A vaskohászat visszaesése meghaladta a 7%-ot.386 A nemesfém termelés sem érte el az 1902. éves szintet. A kitermelt arany 23,2%-át, illetve az ezüst 67,4%-át a kincstár tulajdonában lévő bányákból termelték ki. Amíg a felszínre hozott arany mennyisége az 1902. évihez képest csupán 0,7%-kal csökkent, addig az ezüsté megközelítette a 20 százalékot.387 Mindezekkel szemben a szinte teljesen magánkézben lévő feketeszén és barnaszén bányászat - az import visszaszorításával - emelkedő értéket mutatott. A kincstári jövedéket biztosító sóbányászat termelése - 4,6%-os visszaeséssel - 1,8 millió mázsát tett ki, de a kedvezőtlen értékesítési viszonyok miatt a 32,3 millió korona jövedelem 170 ezerrel elmaradt az 1902. évitől.388 A bizonytalan politikai légkörben a bá384 Évkönyv 1903,1904. 232. 385 Évkönyv 1903,1904. 234. 386 Évkönyv 1903,1904. 228-229. 387 1903-ban az aranybányászat 3375, az ezüstbányászat 19 280 kilogramm nemesfémet termelt. 388 Évkönyv 1903,1904. 230-231.
