C. Tóth Norbert - Mikó Gábor: Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 55. (Budapest, 2017)
1426
106 1426. február 27. 220 Febr. 27. (Bude, 46. die oct. epiph.) Pálóci Mátyus országbíró azt a pert, amelyet Fedemes-i Zobonya (dicti) Imre, Demeter és János (proc. Hoba-i Mihály nyitrai káptalani levéllel) folytatnak Forgacz (dictus) János özvegye (nob.) meg fiai: János, Imre, Péter és Miklós1 (proc. Ozlyan-i András zobori konventi levéllel) ellenében az ö perhalasztólevele értelmében és a garamszentbenedeki konvent felszólító- és idézőlevelében foglalt ügyben a jelen vízkereszti nyolcadon a királyi jelenlét előtt, az ügyvédek akaratából György-nap (ápr. 24.) nyolcadára halasztja. - A hátlapon: TK (kézjegy), solvisset. Papíron, hátlapján zárópecsét darabjával. DL 59070. (Forgách cs.) 1 A hátlapi címzésben János, Imre és Péter helyesen mint Forgacz János fia: néhai Miklós fiai szerepelnek, az özvegy pedig Miklós özvegye. 221 Febr. 27. A győri káptalan emlékezetül adja, hogy kanonoktársuk: Domokos mosoni főesperes közülük felkelvén Kovácsi János fia: Mihály (nob.) - uterinus testvére - felesége: Ilona (nob.), aki Edvi Péter fia: György leánya, továbbá György másik leánya: Katalin (nob.) nevében kérte Zs. egy pátens oklevelének átírását (ZsO VI. 1797. sz.), amelyet a káptalan meg is tett saját pátens oklevelébe foglaltan. - Fejér X/6.788. (DL 43660. - Múz. törzsanyag, Jankovich-gyűjt.) 222 Febr. 27. (12. die sab. a. Invocavit) A vasvári káptalan emlékezetül adja, hogy Zs. febr. 6-i parancsa (110) értelmében Thimafalva-i Lőrinc királyi emberrel kiküldték tanúbizonyságukat, István őrkanonokot, akik visszatérve elmondták, hogy ők Invocavit vasárnap előtti szombaton (febr. 16.) kimentek a Vas megyei Herman, másként Vajdafalva birtokon fekvő, egykor a néhai István vajda fia: István nádor és Dénes vajda fiai: István és András tulajdonában lévő nyolc jobbágytelek nagyságú birtokrészre, majd a királyi ember a szomszédok és határosok összehívása után ellentmondás nélkül bevezette (Hermáni) Miklóst, Ferencet, Pétert, valamint utódaikat azokba, és iktatta azokat részükre királyi adomány címén örök birtoklásra. Az oklevelüket függőpecséttel és chirographum-mal erősítették meg. Méltóságsor: Balázs prépost, [Miklós] éneklő-, István őrkanonok, a dékánság üresedésben. Egy 1787. máj. 17-én, Kőszegen készült másolatból, amely szerint az eredeti oklevél Zarkaházi Zarka Mihály tulajdonában volt. GYMSML 5640., Csornai konvent orsz. It, Copiae litterarum (DF 286775.), pp. 358-360. - Az eredeti oklevél a DL-DF-adatbázisban nem volt fellelhető. 223 Febr. 27. (on mitach noch dem suntag Reminiscere inder wasten) Cunrod Kyczmogen, Pozsony város bírája, a tanács és a város egész közössége emlékezetül adja, hogy ők dem edeln wol geporen herren Petron Groffen czu Pozing und dem ersamen preister herren Symon seinem copplon funff hundert guter roter ungerisscher gulden gut on gold inwollen swer und gerecht on gebicht tartoznak, amelyet a néhai idősebb György bazini gróf hagyott az általa a bazini Nagyboldogasszony-plébániában alapított Szentháromságkápolna fenntartására, amely összeget azonban most Péter gróf, látván a város szorult helyzetét, nekik kölcsönadott, az alábbi feltételekkel: a város tíz éven keresztül minden évben 50 aranyforintot (gulden in gold) köteles Simon káplánnak, vagy az ő utódjának fizetni, két részletben: Letare vasárnapkor és Szent Mihály napján egyaránt 25 forintot, az első fizetésre pedig a következő Mihály-napkor (1426. szept. 29.) kerül sor. Verpinden uns auch indem nomen als do wor, won die czehen ior noch einander vergangen sind, und
