Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
314 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek 352: [1290-1342.] febr. 9., Vizsoly - Aba Amadé vagy a Drugetek vizsolyi bírósága Lőrinc fia Miklós monoki (de Monak) László serviensét: Demetert az oklevéladó színe előtt találva annak emberével elfogta, és pert akart indítani ellene, László pedig elvállalta, hogy a mondott serviensét Reminiscere-vasárnap az oklevéladó színe elé állítja válaszadásra. D. in Vysl in oct. Purificationis b. Virg. Eredeti DL 82909. (Zichy család, zsélyi 217. BB. 55.) Kiadása: Zichy VI. 1. Regesztája: Szőcs: Nádori intézmény 275. 21. sz. A kiadásban a 3. sor: nolebat helyett volebat. A kiadás Druget Vilmos nádor oklevelének tudta be, és 1336 körűire keltezte a kiadványt, azon az alapon, hogy annak egy másik, 1336. évi levele szintén Vizsolyban kelt (Zichy I. 487.). Annak az oklevélnek azonban semmi köze ehhez a kiadványhoz. Az itt felbukkanó monoki László bizonyára Bogátradvány nb. Sándor fia (monoki) Lászlóval azonosítható, aki 1310-1335 közötti oklevelekben tűnik fel (AOkl II. 443., VI. 183., 194., XVII. 22., 56., 540., XIX. 464. sz.), fiai 1346-ban lépnek fel először önállóan (AOkl XXX. 246. sz.). Ez az időrend inkább a Drugetek időszaka felé tolja az oklevél lehetséges keltét, bár az 1310 előtti időszak sem zárható ki egyértelműen, főként úgy, hogy az itteni Lőrinc fia Miklós talán azonosítható azzal a szebenyei illetőségű személlyel, aki Aba Amadé egy diplomájában bukkan fel (294. sz. reg.) - bár ezen azonosítás helyessége sem zárja ki a későbbi keletet sem. A hátoldali pecsétfolt „lelóg", és mérete nem állapítható meg egyértelmű módon, talán 32 mm vagy annál nagyobb (ez hozzávetőlegesen megfeleltethető akár Amadé albírái, akár Perényi Miklós pecsétjének, utóbbi az 1320-1330-as évek igen aktív vizsolyi albírája volt). Tegyük hozzá: egyetlen olyan vizsolyi DPM-oklevelet sem ismerünk, amely egyértelmű módon a Drugetek időszakához kötődne, ellenben Amadé vizsolyi bírósága igen sok ilyen levelet kiadott, és ez talán az 1300-as évek legelejét valószínűsíti, de egyértelmű bizonyíték erre nincs, főként úgy, hogy monoki László életideje inkább a Druget-korszak irányába mutat. 353: [?] febr. 2. után - ? Az oklevéladó korábbi levele értelmében Tiborc fia István Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén [febr. 2.] köteles Sándor ellenében az oklevéladó színe elé állítani Mojsot, P(.. .)-t és Benedeket, és a nála lévő 5 lábasjószágot. A mondott határnapon István sem az embereket, sem a jószágokat nem állította a rá (...) napig várakozó Sándor és az oklevéladó színe elé, ezért bírsággal tartozik, ha nem tudja magát kimenteni. D. [----------] Eredeti DL 82893. (Zichy család, zsélyi, MISC 3.) Kiadása: Zichy XII. 2-3. A kiadásban 2. old. 1. sor: quod comes helyett quod cum comes; 2. sor: Tybanh helyett Tybarch; priarum helyett priorum; 3. old. 1. sor: per helyett apud; 5. sor: ... [per] helyett ... assumpserat per. A rongált oklevél hátulján egy elmosódott, nagyságrendileg 40 mm körüli körpecsét foltja látható. Mivel Tiborc (vagy Tybanh, Tiba) fia István más forrásban nem bukkan fel, Sándor pedig csak a keresztnév alapján nem azonosítható, és a pernek sincs más nyoma a Zichy-levéltár anyagában, ezért sem az oklevél kiadási ideje, sem kiadója nem állapítható meg pontosan. Annyi azonban valószínű, hogy egy világi bíróról van szó.
