Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 295 ezért bírsággal tartozik, ha nem tudja magát kimenteni. D. in Wylak in crast. b. Thome ap. Eredeti DL 82903. (Zichy család, zsélyi 1. A. 37.) Kiadása: Zichy 1.113-114. A kiadásban a 114. old. 1. sor: personaliter helyett quam. Az oklevél hátulján egy kb. 42 mm-es körpecsét foltja látható. A kiadási idő az itt szereplők életideje alapján a 13-14. sz. fordulójának évtizedeire tehető. Rohodi Fodor fiai 1326-tól jelennek meg, ill. egyikük 1320-ban már királyi ember (AOkl V. 909. sz.; vö. Németh: Szatmár m. 252.). Gutkeled nb. várdai Aladár fia László utolsó datálható felbukkanása 1315-ből ismeretes (AOkl IV. 72. sz.), 1320 szeptemberében már az özvegyét említik (AOkl V. 893. sz.). Ugyanezen László 1284-ben bukkan fel először (Zichy I. 54- 55.), így a jelen oklevél keltét ezek alapján az 1280-as évek és 1319 közé lehet beszorítani. A keltezés tovább szűkíthető a „congregatio nostra" említése miatt. Az 1290-es évek legelejéig királyi engedély nélkül sosem tartottak közgyűlést (Szőcs: Nádori intézmény 172-174.), és ezt az oklevelet a pecsétméretből adódóan biztosan nem a király adta ki. Gondolhatnánk nádori közgyűlésre is, de a Szabolcs megyei Karászon 1290-1311 között leginkább Amadé tarthatott volna közgyűlést, ill. Rátót nb. Roland, 1311-1315 között pedig Borsa Kopasz, ám az ő pecsétnyomóik sem egyeznek a mondott mérettel (Amadé nádori pecsétjeire ld. Körmendi: Aba nemzetség címerváltozatai 117.1.2.1-es és 1.2.2-es pecsét; Rátót nb. Roland pecsétjét ld. Körmendi: Nemzetségi címerek 410.; Borsa Kopasz kb. 56-57 mm-es pecsétjét ld. pl. DL 31179., 40349.). Az 1315-1320 közötti nádor, Rátót nb. Domonkos pecsétjét nem ismerjük, bár ő nádorként nem fejtett ki különösebb ítélkező tevékenységet, főként I. Károly udvarában tartózkodott, hogy congregatiot tartson, annak kicsi a valószínűsége (ld. Szőcs: Nádori intézmény 111-112.). A legvalószínűbb tehát, hogy az itteni congregatio egy, a megyésispán (vagy alispán) által tartott megyegyűlés volt. Az ilyenek az 1310-es évek elejétől jelentek meg (Szőcs: Nádori intézmény 177-179.), így ezen oklevél keltét is leginkább erre az évtizedre tehetjük. A közgyűlés karászi kelethelye automatikusan kínálná karászi Sándor szabolcsi ispánt, aki keltezett is oklevelet a saját családi névadó falujában (Piti: Szabolcs m. 15., 21- 23. sz.), ám az ő pecsétmérete kb. 27 mm volt (ld. a 267. sz. reg. kommentárját). A képet bonyolítja, hogy egyáltalán nem ismerünk olyan szabolcsi ispánt vagy alispánt (listájukat ld. Piti: Szabolcs m. 11. old.) az 1305-1320 közötti időszakból, aki a fenti pecsétméretet használta volna. Közülük egyedül Borsa nb. Tamás sigilluma ismeretlen, de ez a negatív adat önmagában igen kevés ahhoz, hogy őt tekintsük a kiadónak, akár csak feltételesen is. Az oklevelet így is egy szabolcsi (al-) ispánnak tulajdoníthatjuk leginkább, és mindenképpen az 1310-es évekre kell keltezni, mert a pecsétméret alapján egészen biztos, hogy nem az 1290-1315 közötti nádorok adták ki, a nem nádori congregatiok pedig csak az 1310-es évektől kezdődtek. A záródátum meghúzható 1317-nél, mert az 1318-1319-ben hivatalban lévő Iván alispán és Dózsa főispán pecsétje ismert, és nem egyezik a szóbanforgóval. Vö. még a 346. sz. reg. komm. 329: [1273-1318.] máj. 28.-jún. 28., Rákos - országbíró vagy alországbíró Az oklevéladó a jelen oklevél kiadásának nyolcadára halasztja azt a pert, amit István comes fia János és fivérei: Lampert, Miklós és Matha, illetve ezek anyja - akiknek a nevében serviensük: István fia Péter jelent meg - indított az oklevéladó színe előtt Mikus és fiai: Balasey, Lőrinc és Mihály ellen, továbbá kércsi Póka és fia: Móric, ill. Franceus (-Frenceus) és Fodor Mihály ellenében királyi bírói vizsgálatra. De mivel az alperesek azt állították, hogy őket nem idézték meg, János és fivérei mutassák be azokat az okiratokat is, amelyekkel megidézték a fent mondottakat.
