Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
290 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek közgyűlést a tartománya megyéinek: már 1306 februárjában Zaránd megyének, 1312 tavaszán Újvár és Sáros megyéknek, 1313 őszén Bihar megyének, 1312-1313 körül, szeptemberben Ung és Bereg megyéknek, 1314 őszén pedig egy csoportos gyűlést Bihar, Békés, Szolnok és Kraszna megyék számára (Szőcs: Nádori intézmény 175. 910. jz.; 320. sz. reg.; AOkl III. 849. sz.). Szatmár megye hiányzik a sorból, de látható, hogy az 1312-es tavaszi közgyűléseket követően, amelyet konkrét politikai okok generáltak, az Amadé-tartomány felbomlását követő átrendeződés, vagy ezen évtől, vagy a következő esztendőtől kezdve vált szokássá, hogy az év őszén Kopasz generalis congregatiot tart az uralmi körzete számára. Mivel ez a közgyűlés is őszre esett (Szatmár megyének, mint ez a szövegből kiolvasható, szept. 29-én nyitotta meg), ezért valószínű, bár ténylegesen nem bizonyítható, hogy erre is inkább ezekben az években került sor. 323: [1314-1315.] aug. 5-6., Föveny - világi nagybíró vagy oligarcha? András fia László a maga és fivére: Dénes nevében Szent Jakabot [júl. 25.] követő hétfőtől kezdve 8 napon át várakozott a vasvári káptalan oklevele értelmében az oklevéladó színe előtt Benedek comes özvegye és Mákfa lakosai ellenében, akik nem jöttek és nem is küldtek senkit. Mivel az oklevéladó nem emlékszik, hogy az ügyet a saját bírái döntésére bízta-e, vagy sem, akkor fog dönteni, amikor a felek majd megjelennek előtte és a jelen oklevelet visszaviszik. Eredeti DL 93992. (Festetics család) Az oklevél szövege: Datum pro memoria, quod a feria secunda proxima post festum beati Jacobi apostoli Ladislaus filius Andree pro se et pro Dionisio fratre suo contra dominam relictam comitis Benedicti et villam seu possessionem Makwa vocatam octo diebus continuis secundum tenorem litterarum capituli Castriferrei exinde confectarum stetit in termino coram nobis, qui non venerunt nec miserunt, sed quia memorie nostre non incumbit utrum ipsam causam iudicio iudicum nostrorum commiserimus decidendam necne, decernemus, cum partes coram nobis comparuerint et presentes nobis fuerint reportate. Datum in Fuen, nono die termini prenotati. Hátlapon: Pro filiis Andree contra dominam relictam comitis Benedicti et villam Makwa iudicialis. A per szereplői a Nádasd nemzetséghez tartoznak (Engel: Genealógia, Nádasd nem 3. tábla: Pető [gersei], Nádasd nem 4. tábla: Oszkói). Mákfai Benedek (Веке) 1314-ben (egy közelebbről nem keltezett okmány szerint) még élt, csak ezután lehet szó az özvegyéről (Karácsonyi: Magyar nemzetségek 851.; vö. AOkl III. 877. sz.). A felperesek, András fia László és Dénes egyszerre haltak meg egy rajtaütés során, amit Kőszegi Henrik fia János szervezett a Károlyhoz hű nemesek ellen. Karácsonyi János 1316-ra keltezte mindezt (Karácsonyi: Magyar nemzetségek 849. Az okleveles hivatkozás nyomdahibás, helyesen: CD VIII/3. 593-595.). A hivatkozott 1332. évi diplomában valójában nem keltezik az eseményt, ráadásul a szövegben „Iohannes filius Henrici quondam palatini" áll, amely az 1308-ban elhunyt Henrik nádor fia Jánosra utalna, ám itt valójában az ő unokaöccséről, a szintén Henrik bán fia Jánosról (volt lovászmesterről) lehet csak szó, hiszen a meggyilkolt László és Dénes 1315 jan. 8-án biztosan éltek még (AOkl IV. 6. sz.). Az 1332-ben íródott levélben nyilván összekeverték a két azonos nevű Kőszegi-rokont. Mivel, mint
