Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 243 saját kiadványukként határozták meg a fizetés előírását, ezért ezen DPM kiadója egyértelműen Újvár (Abaúj) megye hatósága: Aba nb. György fia Péter és a 4 szolgabíró. A keltezést alapvetően Péter (al-)ispán hivatali ideje szűkítheti le. Péter évszámszerűen 1288-1291 és 1300-1304 között mutatható ki (Zsoldos: Archontológia 218., Engel: Archontológia 94.; ispáni-alispáni voltára ld. Zsoldos: Archontológia 218. 527. jz.), ám alig ismerjük az ispánokat ebből az időből (egyedül Aba Amadéra van egy adatunk 1299 végéről, itt vélhetően arról van szó, hogy Amadé volt a címzetes főispán, míg Péter „comes" töltötte be ténylegesen ezt a hivatalt, hol ispánnak, hol alispánnak címezve). Mivel Péter Amadé támogatásával viselte ezt a címet, nem lehetetlen, hogy a tartományúr hatalmának fennállása idején máskor is ő volt a megye (al-)ispánja. Halálának időpontja nem ismert, 1306-ban még biztosan élt (AOkl II. 95. sz. Hogy itt őróla van szó, vö. AOkl I. 676., 702. sz.), de utána eltűnt a forrásokból, ugyanakkor nem kizárható, hogy az igen sok keltezetlen megyei oklevél némelyike az ez utáni időszakra esik. Mivel a következő Abaúj megyei comes csak Amadé halála után, 1312 januárjában bukkan fel (Engel: Archontológia 94.), ezért hipotetikusan 1311-ig is kitolhatjuk Péter hivatali idejét - bár valószínűbb, hogy valamikor 1306 után már meghalt. A megyei, fizetést elrendelő levél jan. 25-én kelt („in die conversionis beati Pauli"), amelynek a quindénája - ezen DPM szerint - egyezik a febr. 2. utáni keddel. Vagyis azok az évek jöhetnek számításba a fenti, 1288-1311 közötti időszakon belül, amikor jan. 25-e is keddre esett, jelesül az 1289-es, 1295-ös és az 1306-os év. Az itt szereplők életideje alapján egyik év sem zárható ki egyértelműen. 264: [1291-1306.] máj. 22.-jún. 19. - Abaúj megye (Aba nb. Péter ispán) Az oklevéladó korábbi levele értelmében bárcai (de Barcha) Moita fia Mojsnak a fivérével: Edussal egyetemben esküt kellett tennie pünkösd nyolcadát követő kedden baksai (de Boxa) Весе fia Imre ellenében. Az oklevéladó a mondott határnapon az esküt a felek akaratából a jelenleg összehívott hadsereg feloszlásának 15. napjára halasztotta. D. in termino supradicto. Eredeti DL 75223. (Máriássy család levéltára, Máriássy Ferenc 60.) Kiadása: Sedlák: RDESI. 334. Mojta fia Mojs 1311 júniusában már biztosan nem élt (Id. RP 329. sz. reg. kommentárja), Edus csak 1312 után halt meg (ld. Engel: Genealógia, Bárcai). Mivel Весе fia Imréről nincsen más adat, ezért az oklevél keltének felső határa 1311. A hátoldalon kettő, viszonylag épen fennmaradt kb. 21 és 16 mm-es pecsét látható. A 21 mm-es sigillum azonos Aba nb. Péter abaújvári comes egyik pecsétjével (ld. DL 75178.), így a kiadványt megyei kiadványnak kell tartanunk, amely Péter (al-) ispánsága alatt kelt. Mellesleg két ugyanilyen méretű pecsétfolt található azon a DPM-oklevélen, amelyet szintén Péter újvári comes és a 4 szolgabíró adott ki (305. sz. reg.). Péter hivatali idejére ld. a 263. sz. reg. kommentárját. Ezen tágra vett időhatárokon belül csak néhány olyan év jöhet szóba, amikor pünkösd utáni hónapokban hadjárat kezdődött. 1292-ben és 1296-ban a Kőszegiek ellen folyt országos hadviselés (az utóbbi lehetséges kronológiájára ld. a 179. sz. regeszta kommentárját), 1306 első felében pedig I. Károly hadakozott a helyi lázadókkal Szepes, majd Zólyom, Lipcse és más felvidéki várak elfoglalása érdekében (Kristó: Anjou-kor háborúi 24-25.). AIII. Andrással és I. Károllyal is szövetségben álló Aba nb. Amadé tartományának alattvalói mindegyik harcban ott lehettek. Hogy ezen nagyszabású katonai akciók közül pontosan melyik hadjáratról van szó, nem dönthető el.
