Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 239 ügyében, és azokat Endre 6a Kunch anyjának és leányainak iktatták (AOkl I. 593-594. sz.). Vencel tehát biztosan adott ki oklevelet arról, hogy a birtokok a mondott asszonyok tulajdonában vannak, és az egri káptalan is megerősítette ugyanezt. A jelen DPM pásztói kelethelye az egri káptalant értelemszerűen kizárja, ám Vencel esetleg szóba jöhet. Az ifjú királyt apja ebben az évben vitte vissza Prágába, de júniusban még biztosan Magyarországon volt: júl. 7-én Budán keltezett (AOkl I. 634. sz., Kádár: Harcban a koronáért 85-88.). Az oklevélhez tartozó (eredetileg befűzött) hártyaszalagon még rajta van a pecsét egy töredéke, de olyan kis darab, hogy ábrája azonosíthatatlan. A pecsétfolt nagysága nem mérhető, mert minden irányban „lelóg", de biztosan nagy méretű, 60 mm-t is meghaladó lehetett (Vencel pecsétje kb. 110 mm volt, ld. DL 1631-1632.). Endre 6a Kunch egyértelműen Vencel hívének számított, többször is megfordult a színe előtt (Id. AOkl I. 210-211., 593-594. sz.), így nem lehetetlen, hogy ezt a tilalmazást is vele erősítette meg bokri Ivánka által. Mivel Bokor település a Heves megyei Pásztótól kb. 12 km-re nyugatra található, ezért a kelethely ezzel a Pásztóval azonosítható. Vencel hatalma biztosan érvényesült a környéken, hiszen az egri káptalan az ez évi parancsára végrehajtotta a birtokba iktatást (ld. fent). 258: [1299-1304.] aug. 3-8., Vizsoly - János nádori albíró Kéri (de Keer) János és Lőrinc köteles az oklevél kiadásának 15. napján megjelenni Mojta fia Edus ellenében az oklevéladó színe előtt abban a perben, amelyet Szent Lőrinc [aug. 10.] előtti szombaton tárgyaltak volna. D. in Wysl sabato supradicto. Eredeti DL 75215. (Máriássy család levéltára, Máriássy Ferenc 44.) Kiadása, regesztája: RP 318. sz. Mojta 6a Edus többször is megfordult Aba Amadé előtt (RP 241., 256. sz.), és a vizsolyi kelethely is az ő bíróságára utal. Az oklevél hátulján lévő pecsétfolt kb. egyezik az ott székelő János nádori albíró pecsétméretével (kb. 33 mm, vö. DL 75155.), így az ő kiadványának tarthatjuk. János 1299-ben bukkan fel legkorábban a tisztségben, és 1305 februárjában már egy bizonyos Pál töltötte be hivatalát, így az oklevél kiadásának felső határa az 1304-es év (vö. Szőcs: Nádori intézmény 270., Függelék 13. sz. reg. kommentárja). 259: [1270-1312. (1299-1304.)] aug. 3-9. - János nádori albíró? Illés comes, a négy szolgabíró egyike köteles a jelen oklevél kiadásának 15. napjára a kibocsátó színe elé állítani poroszlóját: Sebestyént, és tanúsítani vele, hogy Szent Lőrinc [aug. 10.] előtti csütörtökre törvényesen a színe elé idézte szákai Voitechet. Eredeti DL 75225. (Máriássy család levéltára, Máriássy Ferenc 81.) Az oklevél szövege: Damus pro memoria, quoda in quindenis datarum presentium comes Elias, unus de quatuor iudicibus, debet statuere pristaldum suumb Sabastianum et probare cum eo, quod Voithecumc de Zaka legitimed citasset ade presentiam nostram ad feriam quintam proximam ante festum beati Laurenti martiris. Datum in termino antedicto.
