Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
218 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek Borsa-família valamelyik más tagja, vagy esetleg az éppen hivatalban lévő szatmári ispán is, aki ebben az időben talán Balogsemjén nb. Pál volt (Zsoldos: Archontológia 204.), bár a pecsét nagy mérete inkább egy bárói rangú főurat takar. 226: [1291-1300.?] jan. ÍZ, Fehérvár - (III. András?) király Egyik részről gyimóti (de villa Gyimolth) Mihály comes, a váradi káptalan offi- ciálisa, másik részről „Zsidó" (diet. Sydow) Mihály comes és István comes, Ffok- rall] (diet.) Miklós fiainak és a mondott Mihály fivéreinek: Péternek, Lászlónak és Miklósnak az officiálisa, aki Miklós fiai nevében jelent meg, az oklevéladó színe előtt azt a bevallást tették, hogy abban a perben, amit a váradi káptalan indított az oklevéladó színe előtt Miklós comes fiai ellen Gyimót nevű birtokuk egy részének elfoglalása és az ott élő népek javainak elvétele miatt, fogott bírák közbenjárásával úgy egyeztek meg, hogy Miklós fiai visszaadják a birtokrészt a káptalannak azon az alapon, hogy az régtől fogva őt illeti meg, az ott élő népeket pedig teljesen kártalanítják. Ezzel a köztük lévő ügyet teljesen lezártnak tekintik, és ha valaki közülök mégis pert indítana a másik ellen, annak 20 márkát kell fizetni a per kezdete előtt a megegyezést fenntartó félnek. D. Albe quint, die oct. Epiphanie. Átírta: váradi káptalan 1367. jún. 9. > Bebek Detre nádor 1397. nov. 14. > Bátori István országbíró 1479. dec. 12.: DL 39319. (Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok) Kiadása: CD IX/6.120-121. Regesztája: RA 4347. sz. A kiadásban a váradi káptalan kezdőbetűje V helyett mindenhol W. Ezen kívül 120. old. 3. sor: Zsidow helyett Sydow, 121. old. 2. sor: Fokra helyett Ffokrat!]; 9-10. sor: comitis Nicolai helyett Nicolai comitis; 18. sor: vlla tenus helyett ulterius; 19. sor: omnibus helyett omnibus premissis; 20. sor: se helyett sese. Az átírás szerint királyi oklevél (... quarte vero et ultime regie littere sub forma patenti confecte), amit Karácsonyi János 1300 körűire tett „Zsidó" Mihály említése alapján, aki egy ezévben kelt oklevélben tűnik fel (HH174-175.300. sz.). Borsa Iván is III. András kiadványaként határozta meg, közelebbi kelet nélkül (RA 4347. sz. reg. kommentárja). Tegyük hozzá: az átírás konkrétan nem utal III. András személyére, az oklevélhez levéltári segédletként készített regeszta is csak annyit ír a 13. sz. végére helyezett DPM-ról hogy „littere regie, tehát val. III. Endre kiadványa" (DL-DF 5.1. DL 39319.). Tény, hogy III. Andrásnak viszonylag sok ilyen stílusú diplomáját ismerjük, de „Zsidó" Mihály 1300-as felbukkanása még nem jelenti egyértelműen azt, hogy ez is biztosan III. András korából származik. A kiadóként elvileg IV. László király is szóba jöhet, esetleg - sokkal kisebb valószínűséggel - egy 14. sz. eleji király, bár tényleg III. András a legvalószínűbb lehetőség. 227: 1300. jan. 26., Buda - István alországbíró? A böjtközép nyolcadán személyesen megjelenő csebi Demeter köteles az oklevéladó színe elé állítani egy, a kúriában törvényesen visszatartott, 3 fertóra becsült zew színű lovat a személyesen megjelenő, köbölkertinek mondott Kon- rád (szepsi András mester jobbágya), és pecenyi Péter fia Péter, a ló szavatolója ellenében. Ha időközben a ló elpusztult volna, hozza el a ló bőrét és a mondott becsértéket, és esküdjön hitére, hogy a lovat nem ő ölte meg.
