Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 151 138: [1292.] okt. 10., Szécs - Pál alországbíró A király oklevele értelmében Szent Mihály nyolcadán [okt. 6.] B[enedek] veszprémi püspöknek be kellett mutatni az oklevéladó színe előtt a Patvására és Nosztré (Puthwasara et Noztré) birtokokról szóló okleveleit Óvári (de Owar) Konrád mester és fia: Jakab mosoni ispán ellenében [RA 3891. sz.]. A nyolcad elérkeztével a püspök két képviselője (procuratores): István mester és János comes megjelentek Konrádék két képviselője: Dénes mester és Adorján (Adreari) comes ellenében, és bemutatták a győri káptalan oklevelét. De mivel az oklevéladó a király parancsára a király kúriájából Budára került át, hogy az ország összes nemesének és nem nemesének minden ügyét lefolytassa, és így nem tartózkodott a számára ítélkezésül szabott helyén, ezért a győri káptalan oklevelét a pecsétfőjével (capite sigilli nostri) megjelölvén visszaadta a püspök képviselőinek, meghagyva a feleknek, hogy Szent Márton nyolcadán [nov. 18.] mindketten személyesen jelenjenek meg a színe előtt, és a püspök ismét mutassa be a győri káptalan oklevelét. D. in Zeech quint, die octav. s. Mychaelis. Eredeti SNA, Rod Révai - spolocny archív, 2-6, Gyulay 2.13. (DF 259751.) Kiadása: ÁÚO X. 459.; HO VI. 391. A kiadások közül a Hazai Okmánytár adja vissza helyesebben a szöveget, annyi különbséggel, hogy 391. old. 6. sor: Nostre helyett Noztre. Karácsonyi János szerint az alországbíró adta ki az oklevelet, és 1296 körül kelt, mivel a végső ítéletet is abban az évben hozták meg (HH 152-153. 189. sz.). Az alországbírót mint kiadót elfogadta Szovák Kornél is (Szovák: Roland kúriája 308. 11. jz.). Borsa Iván kérdőjelesen az országbírót jelölte meg kiadóként (RA 3891. sz.). A keltezés kapcsán Karácsonyinak abban igaza volt ugyan, hogy a pert lezáró levél 1296-ban kelt, de abban elmesélték a pertörténetet, és tudjuk, hogy az ügy már Pál alországbíró színe előtt is járt, aki 1291-1292 között viselte hivatalát (ld. Zsoldos: Archontológia 35.). Az itt említett Konrád fia Jakab mosoni ispánságára is csak 1292-ből van adatunk (Zsoldos: Archontológia 171.), bár tény, hogy 1292-1298 között nem ismerünk egyetlen mosoni ispánt sem, így Jakab további hivatalviselése nem zárható ki kategorikusan. Az oklevél hátulján egy pajzs alakú pecsétfolt található. Pál alországbíró pecsétjét nem ismerjük, de mivel az őt hivatalában követő Marcell (1293) és Márton (1293-1297) alországbírók tipáriuma kör alakú volt (DL 90763.; és DL 50552.), továbbá szövegszerűen is említették, hogy Pál adott ki okleveleket ezen perfolyamban, ráadásul a Jakab mosoni ispánságára vonatkozó pozitív adatok is az ő hivatali idejét támogatják, ezért őt jelölhetjük meg az oklevél kiadójának. Tegyük hozzá: Pál felettesének, Tamás országbírónak is kör alakú pecsétnyomója volt (DL 73458.), így kizárhatjuk, hogy Tamás adta volna ki az oklevelet. Bár Pál 1291-1292 között mindkét évben hivatalban lehetett októberben, 1291. okt. 9-én még egy bizonyos (másik) Pált említettek mosoni ispánként (Zsoldos: Archontológia 171.), így csak az 1292. év jöhet szóba. Az itt Benedek püspök képviselőjeként említett István mester egyébként valószínűleg azonos azzal az István segesdi főesperessel, aki 1296-ban és 1297-ben is a püspököt képviselte ebben és egy másik perben, ld. 177. és 196. sz. reg. 139: [1293.] márc. ÍZ, Buda - Marcell alországbíró György fia Péter az ura: Óvári (de Ovar) Konrád nevében hat napon át várakozott böjtközép nyolcadától az oklevéladó színe előtt a felperes B[enedek] veszp-
