Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
150 Szó'cs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek családon belül „elszabotálták". Konrádnak támadt is konfliktusa Lőrinc fia Kemény ispánnal, mint arra III. András 1300. évi oklevele utal is. Hogy az itteni DPM a per melyik szakaszában kelt, nem teljesen egyértelmű, de igen valószínű, hogy még az elején, hiszen a pécsi káptalan 1291. évi kiadványa már arról beszél, hogy Lőrinc fia Miklóst 8 bírsággal is sújtották (AUO X. 435-436.), és a bírságokat említi III. András 1291. szept. 21-i diplomája is (134. sz. reg.). Elképzelhető, hogy ez a DPM volt a bírságlevelek közül az egyik. Ez esetben a keltének felső határa legfeljebb 1291. Mivel azonban itt azt olvassuk, hogy a május 1-jén meg nem jelent alperest bírságolják, nem lehetetlen, hogy azon, ezzel összefüggő 1291. szept. 21-i királyi DPM után kelt, amelyben a peres feleket éppen máj. 1-re idézte meg ismét a saját színe elé. Ez esetben viszont 1292 a kiadási év. A Szent György nyolcadára adott határnap igen gyakori volt, ezért ez önmagában még nem döntő bizonyíték, de emellett beszédes a kelethely is. Mivel a király színe elé idézték vissza a feleket, ezért vagy a király, vagy az országbíró lehet a kiadó, esetleg az alországbíró, akit akkor még nem helyeztek állandó jelleggel Budára (Szőcs: Kinek az embere 256-258.). A király 1291. évi május eleje környéki tartózkodási helyét nem ismerjük, de 1292 tavaszán hadjáratot vezetett a Kőszegiek ellen Nyugat-Magyarországra (Zsoldos: III. András 180-181.). III. András máj. 30-án Somogyon (a mai Somogyváron) keltezett (RA 3873. sz.), ekkor már biztosan visszavonulóban volt a sereg. Elképzelhető, hogy a máj. elejére véget érő hadjárat idején még a Zala megyei Nagykanizsán tartózkodjanak. A kiadó tehát vagy a király, vagy a seregben vele lévő Tamás országbíró, esetleg helyettese. A jelen DPM hátulján egy lelógó és halvány pecsétfolt látható. Pontos mérete nem meghatározható, az biztos, hogy 30 mm-nél nagyobb volt és akár az 50 mm-t is elérhette. Ez összevág Tamás országbíró kb. 45-46 mm-es pecsétjével (DL 73458.), ám kisebb az uralkodói sigillumnál, és mivel a pécsi káptalan 1291. évi levele szerint is Tamás országbíró parancsára küldték ki emberüket ezen perben (ÁÚO X. 435-436.), ezért a kiadót benne kereshetjük. 137: 1292. júl. 25., Zágráb - III. András A személyesen megjelenő Izsép fiai: Miklós és János tiltakoztak amiatt, hogy szentgyörgyi Tamás fia Jakab privilégiumot akar kérni az oklevéladótól a Val- kó és Baranya megyékben fekvő Újlak és Scene földeknek egy olyan részéről, amely fivérüket: Izsépet illeti. Éppen ezért ellentmondtak Jakabnak, ha privilégiumot akarna ezen földekről kiállíttatni. Eredeti DL 91137. (Festetics család) Az oklevél szövege: Damus pro memoria, quod Nicolaus et Johannes filii Ysyp coram nobis personaliter constituti protestati sunt, quod Jacobus filius Thome de Scenthgurg super portionibus terrarum Vylok et Scene vocatarum in comitatibus Wolko et Barana existentium fratrem ipsorum Ysyp contingentibus privilegium a nobis vellet impetrare, unde eidem Jacobo contradixerunt, si ullo unquam tempore eundem privilegium super ipsis terris contingeret impetrare. Datum Zágrábié, in festo beati Jacobi apostoli, anno Domini M° CC° nonagesimo secundo. Hátulján: Protestatio Nicolai et Johannis filiorum Ysyp contra Jacobum filium Thome. Az oklevél tartalma, ti. privilégium kiállítása egy birtokról, királyi hatáskörre vall. Mivel III. András 1292. júl. 18-án Zágrábban tartózkodott (RA 3883. sz.), ezért a kiadót vele azonosíthatjuk.
