Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 141 125: [1270-es évek-1319. (1280-as évek)] okt. 13., Apagy - ? (szabolcsi ispán?) Abban a perben, amely Dómján fia László és Lőrinc fia Ders meg fivérei között zajlott egy Pócs (Polch) nevű föld ügyében, és amely kapcsán Szent Mihály 15. napján [okt. 13.] párbajt kellett volna vívniuk az oklevéladó színe előtt, végül a felek a párbaj helyszínén fogott bírák közbenjárásával a következő egyezségre jutottak. Szent Mihály 15. napját követő vasárnap a föld határait - amelynek a leírását az oklevéladó korábbi levele tartalmazza - járja be az oklevéladó embere: Pósa fia Abrahám, aki már először is bejárta, együtt Chetneg comesszel, és osszák fel egyenlően a felek között, új határjeleket állítva. A bírónak és a poroszlónak a felek Szent Gált [okt. 16.] követő pénteken adnak elégtételt Apa- gyon (in Opog). D. in Opog in cjuind. b. Mykaelis archang. Eredeti DL 56596. (Kállay család 1300.108.) Kiadása: HO VII. 389. Regesztája: Kállay 1.1049.; Piti: Szabolcs m. 4. sz. A kiadásban a 12. sor: feria sexta helyett feria sexta proxima. Karácsonyi János mutatott rá, hogy a szöveg említi azt a Csetnek ispánt, aki 1289-ben már nem élt (HH 170-171. 285. sz.), az általa hivatkozott forrás (RA 3533. sz., AUO IX. 557.) azonban nem utal arra, hogy Csetnek halott lett volna, csak elfogatási parancsot ad ki Csetnek gyilkossággal vádolt fiai ellen. Mivel Csetnek datálható oklevelekben 1284-1285-ben bukkan fel, Piti Ferenc ezekre az évekre szűkítette le a jelen DPM kiadási idejét, megjegyezve, hogy „tartalma és kiadási helye alapján Szabolcs megye oklevele" (Piti: Szabolcs m. 4. sz.). Tegyük hozzá: Apagyon soha nem tartottak megyegyűlést Szabolcs megye számára, és az oklevél hátulján csak egyetlen, kb. 36 mm-es körpecsét lenyomata látszik (és egyetlen pecsétre utal a hártyán található bevágások száma is), azaz hiányzik a megyei kiadványokra jellemző szolgabírói pecsétek nyoma. így megyei kiadványnak legfeljebb akkor foghatjuk fel, ha pusztán a megyésispán által kiadott okleveleket is ebbe a kategóriába soroljuk. Az egyik peres fél, Hontpázmány nb. Lőrinc fia Ders IV. László egy (legkésőbb 1289-ben kelt) oklevelében tűnik fel (RA 3587. sz.), ill. Pósa fia Ábrahám ugyancsak 1284-1285 körül kiadott két oklevélben bukkan fel (Piti: Szabolcs m. 2-3. sz.). Az egészen biztos terminus ante quem 1320, mert ez év májusában már az itt szereplő Dómján fia László özvegyét említik (AOkl V. 790. sz.), tehát az oklevelet legkésőbb 1319-ben adták ki, ám az itteni személyek kivétel nélkül az 1280-as évekre datálják a kiadványt. Ennél többet sajnos nem állapíthatunk meg. A pecsét mérete biztosan nem nagybíróra utal, vagyis nem király, nádor vagy országbíró a kiadója. Az alnádorok és alországbírók ekkor már inkább Budán kelteztek, Szabolcs megyei felbukkanásuk nem valószínű. Lehetséges, hogy az oklevelet a szabolcsi ispán adta ki, szolgabírák nélkül. Az ispánok névsora az 1280-90-es évekből nem ismert (Piti: Szabolcs m. 11.; Zsoldos: Archontológia 201.), így a feltevés nem ellenőrizhető. 126: [1250-es-1280-as évek] dec. 21 - egri prépost Az oklevéladó egyházának kanonoka: Edus mester köteles vízkereszt nyolcadán [jan. 13.] az oklevéladó színe előtt a poroszlójával: Tamás középnémeti (de Kuzepnemty) pappal igazolni, hogy bölzsei (de Belse) Micoletet és fivérét: Andrást négyszer is az oklevéladó színe elé idézte azokra a határnapokra, amelyeket a kibocsátó memoriális oklevelei tartalmaznak, amely papot Micolet az ő ellenfelének (adversarium suum) nevezte. D. infesto b. Thome ap.
