Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)

Regeszták

Regeszták

131

Kiadása: CD VIII/7.125-126. (Communicauit Sp. D. Joannes Czeck)

A kiadásban 125. old. 2. sor: officialis helyett officiales [vő.: Petrum dominum ipsorum; ill. DL 75158.]; 6. sor: veruspeizer helyett veruspeg zár; 7. sor: Petri helyett equi; 12. sor: dimidiam helyett mediam; quibus helyett quo. Az oklevél kiadóját, mint arra Hegyi Géza rámutatott, az ügy folytatása árulja el: Aladár királynéi udvarispán (Nos magister Aladarius iudex curie domine regine) jelenti, hogy Vitus és Modestus előtti pénteken Cumpold fia Péter itt is nevezett officiálisainak a színe elé kellett volna állítaniuk egy veruspegzar színű lovat és a ló jótállóját: Pétert Illés comes ellenében, ám a mondott napon sem Весе, sem Kozma nem jött el, Dénes mester serviense: Illés pedig hat napot várt rájuk (DL 75158.). így a jelen DPM kiadója is Csete fia Aladár királynéi udvarispán. Fogósabb kérdés, hogy mikori az oklevél. Éppen „regnáló" királyné (Izabella) szolgálatában csak 1290-ből ismert ilyen címe Aladárnak (Zsoldos: Archontológia 66.), de nem sokkal azelőtt, 1282 szeptemberében még az özvegy Erzsébet királyné udvarispánja volt (uo. 70.). Zsoldos a jelen DPM folytatásaként említett kiadvány kapcsán pedig megjegyezte, hogy az „1290 előtti évek valamelyikében kelhetett az a datálatlan oklevél, amely szerint Aladár királynéi udvarispán Budán ítélkezik (DL 75 158.)" (Zsoldos: Királynéi intézmény 100. 170. jz.). A keltezés megállapításában segíthet, hogy a jelen DPM „pünkösd nyolcadát követő pénteken" kelt, és ennek a 15. napját tűzte ki a ló előállításának időpontjául (amelynek szintén péntekre kellett esnie). A folytatásként említett diploma viszont már úgy írta, hogy Szent Vid és Modestus ünnepe (jún. 15.) előtti péntekre kellett előállítani a lovat. A péntekek egyezősége mutatja, hogy ugyanazon határnap kétféle körülírásáról van szó. Az oklevél tehát abban az évben kelt, amikor a pünkösd utáni harmadik hét péntekje a jún. 15. előtti péntekkel egyezett, vagyis a pünkösd ünnepe korán, máj. 13-19. közé esett. A13. században a 60-as évektől kezdve ilyen év volt az 1266., 1277., 1282., 1285., 1288., 1293. és 1296. Aladár karrierje a királynéi tárnokmesterséggel kezdődött, 1262-1263-ban Erzsébet ifjabb királyné, majd 1277-1279-ben Izabella királyné szolgálatában állt (Zsoldos: Királynéi intézmény 100.). Mivel az udvarispáni poszt magasabb, mint a tárnokmesteri, ezért az udvarispáni okleveleit feltehetően ez után adhatta ki (mint láttuk, 1282-ben özv. Erzsébet, 1290-ben Izabella mellett említik ezen a címen). így az 1282., 1285. és 1288. év is szóba jöhet. 1290 után, Izabella királynéi „bukásával" vélhetően ő sem ítélkezett udvarispánként, még ha címét meg is tartotta (Zsoldos: Királynéi intézmény 100-101.). E három éven belül van egy jel arra, hogy ezen DPM kiadásakor nem özv. Erzsébet, hanem Izabella szolgálatában állt. Az oklevél szerint ugyanis a királynéi udvarban Dénes mester serviense, Illéstől tartotta vissza a lovat. A „mester" kifejezés az udvari tisztviselők esetében nem az egyetemi tanulmányukra, hanem azon titulusukra utal, amelynek a nevében benne van ez a szó (lovászmester, asztalnokmester, stb.), és a tisztség viselése után is meg szokták hagyni ezt a címzést. Mégpedig egyetlen „Dénes mestert" ismerünk csak királynéi szolgálatban az 1280-as évekből: Izabella királyné tárnokmesterét 1285-ből (Zsoldos: Archontológia 69.). Ő vélhetően nem azonos Péc nb. Dénessel (vö. Zsoldos: Archontológia 296-297), hanem egy másik Dénes, mert Péc nb. Dénes 1285-ben már nem élt, és vélhetően már 1284-ben sem (CDCr VI. 467., 544.). A kiadási évként így szóba jöhet az 1285. és az 1288. év. A két évszám között nem lehet dönteni, de talán inkább az 1288 mellett szól, hogy Dénes 1285-ben tárnokmester és zalai ispán volt, míg itt csak „mestereként említik, ami inkább a hivatalát már elvesztő tisztségviselőre jellemző, továbbá Aladár udvarispánságára is 1290-ből van adatunk, ami közelebb van 1288-hoz mint 1285-höz.

116: [1259-1289.] febr. 23.-márc. 26., Buda - országbíró, alországbíró vagy budai alnádor?

Bábolnai (de Babuna) Gergely comes fia András a maga és fivére: Gergely mester, és Koppán (Koppan) nb. rokonai: Miklós fiai: Tamás és Péter nevében pert indított az ugyanonnan való másik Miklós fia: János ellen, azt állítván, hogy az