Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 119 idem Michael astitit, debet plene respondere in statu priori, et ante responsionem suam idem Coplon eadem die solvet iudicium pro eo, quod in octavis3 Pasce Domini termino suo peremptorio personaliter non venit, nec idem Herman respondit pro eodem. Datum Bude, quinto die octavarum Pasce Domini. Hátulján: Pro Koplon contra Demetrium et alios ad octavas Pentecostes a előtte áthúzva: p Az oklevél hátulján értékelhető pecsétfolt nem látható, így, a keltezés és az ügy további részleteinek hiányában nem lehet megmondani, hogy ki lehetett a kibocsátó, bár a budai kelethely alapján talán az országbíróról, alországbíróról, esetleg az alnádorról lehet szó. Az itt szereplő személyek közül Mihály nevezett fiai a Kaplyon nemzetség tagjai, és először 1300-ban, majd a 14. sz. elején tűnnek fel, igaz, akkor Szabolcs megyei birtokok kapcsán (ld. Karácsonyi: Magyar nemzetségek 758-759.; Engel: Genealógia Kaplyon nem 17. tábla: Vitkai), de ez nem zárja ki, hogy Nógrád megyében is lehetett birtokérdekeltségük. Az itteni Marcell valószínűleg azonos azzal a varsányi Marcellal, aki egy 1290-as években kiadott oklevélben ugyanezen Kaplyon peres ellenfele volt (205. sz. reg.). Mivel 1315 novemberében a kolozsmonostori konvent előtt az itt említett Mihály fia Demeternek a fia, Finta képviselte a nemzetség ezen ágát Mihály és Kaplony mellett (aki nyilván András fia Kaplonnyal azonos), ezért ekkor Demeter vélhetően már nem élt (ld. Teleki 1.36., vö. AOkl IV. 181. sz.). így az oklevél kiadásának felső határa 1315. Mivel az itt pereskedők szüleiről, Andrásról és Mihályról semmilyen adatunk nincsen, ezért évszámszerű terminus post quemet nem mondhatunk. Azonban igen hasonlít ezen oklevél stílusára és paleográfiájára egy másik DPM-kiadvány, amelyet szintén Budán kelteztek, és András fia Kaplyon egy másik peréről szól (101. sz. reg.). Nem lehetetlen, hogy a két oklevelet egymáshoz közeli időpontban adták ki, talán ugyanazon kibocsátó. Mivel annak a dátuma 1280-1282 közé tehető, feltételesen ezt is leszűkíthetjük erre a korai időpontra, bár ez csak a két oklevél közötti hasonlóságon alapszik, az itt szereplők életideje valamivel későbbi időpontra mutat, még ha nem is zárható ki az 1280-as évek eleje sem. 103: [1283. szept. 15-27] - győri prépost? Óvári (de Ovar) Konrád az oklevéladó színe előtt panaszt tett, hogy Salamon és István, kiliti (de Keleti) nemesek, őt és a fiát a távollétükben megidézték a király elé, és az idézés megtörténtével Sárluk és Méra (Samuk et Merd) nevű két falvát feldúlták, amely során Konrád három jobbágyát durván megverették, másik három jobbágyát pedig súlyosan megsebesítették. Ennek megszemlélésére az oklevéladó kiküldi egy emberét, és a királyi felkérésre illő módon felelni fog. Eredeti SNA, Rod Révai - spolocny archív, 2-6, Gyulay 2. 3a. (DF 259739.) Kiadása: HO VII. 153-154.; Urk Burg II. 67-68. A kiadót a burgenlandi okmánytár a győri káptalannal azonosította be, mivel Óvári Konrád ezen panaszát a káptalan részletesebben is írásba foglalta egy intitulációval is ellátott oklevelében (Urk Burg II. 68.). Ebben a levélben a 6 jobbágy elleni erőszakot szept. 15-re tették. Ezt a vizsgálati levelet a káptalan kétszer is átírta, egyszer IV. László királynak, egyszer Dénes nádornak címezve (Urk Burg II. 68-69.). A kiadás Dénes nádor említése miatt 1274-re keltezte az összes oklevelet (vö. RP 166. sz., elfogadva ezt a keltezést), ám az évszám valószínűleg nem jó. A káptalani vizsgálati
