Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 101 82: [1250-es évek-1280.] máj. 4., Nagysziget - ? Az oklevéladó azt a pert, amelyet Szent György nyolcadán [máj. 1.] Koyl fia Péter folytatott Tribun fia Iván(ka) ellen, pünkösd 22. napjára halasztotta végső válaszadásra, kötelezve Pétert, hogy ugyanezen a napon fizessen bírságot, mivel Iván(ka) ellenében nem akart választ adni az apja nélkül. Eredeti DL 75212. (Máriássy család levéltára, Máriássy Ferenc 40.) Az oklevél szövege: Datum pro memoria, quod causam, quam in octavis sancti Georgii Petrus filius Koyl habebat contra Iwanum filium Tribun prorogavimus ad vigesimum secundum diem post festum Pentecostes ad peremptoriam responsionem, et eadem die Petrus debet solvere iudicium, quia3 sine suo patre contra Iwanum noluit respondere. Datum in Magna Insula, quarto die dictarum octavarum. Hátulján: Contra Petrum filium Koyl pro Iwanka. a a szövegben kétszer: quia quia Az itt felperes Aba nb. Koyl (Kajol) fia Péter 1232-ben bukkan fel először (hamis oklevélben), majd 1234-1271 közötti hiteles forrásokban. 1280 szeptemberében már fiai tesznek birtokosztályt, ekkor már biztosan nem élt (Engel: Genealógia, Aba nem 12. Somosi 1. tábla; ÁÚO X. 70-71., 1291-re datálva az 1280. évi oklevelet, vö. DL 1069.). Mivel a DPM-kiadványok az 1250-es évek elejétől jelentek meg, ezért ezt az oklevelet 1250-1280 közé keltezhetjük. Tegyük hozzá: mivel az Abaúj megyei nemesek perében a kelethely a mai Csepel-sziget, ezért az országmegosztás 1262- 1270 közé eső évei nem jöhetnek szóba a keltezés során, mivel a sziget IV. Béla territóriumához tartozott, ám az ő bíráinak Abaúj megyében nem volt illetékességük. így vagy az 1250-es évek során és a 60-as évek legelején, vagy az 1270-80 közé eső évtizedekben adták ki az oklevelet. A hátoldali pajzs alakú pecsét mérete nem állapítható meg pontosan. A viaszmaradványok egymás melletti vízszintes (vagy függőleges) sávozatokra utalnak, amelyek mellett egy térkitöltőnek tűnő díszítés helyezkedik el. A pecsétkép nem illik össze egyetlen királyi vagy királynéi pecséttel sem a korból, így a kiadóját biztosan nem közöttük kell keresni. A „sávok" (amelyek akár lehetnek egy pajzsban függőlegesen álló heraldikai cölöpök is) leginkább a Héder nemzetség fő címermotívumához hasonlítanak (vö: Karácsonyi: Magyar nemzetségek 1232-1237., a vonatkozó rész Csorna József munkája; Körmendi: Nemzetségi címerek 405., az okleveles adatbázisban Gutkeled nb. Joachimnak tulajdonított oklevél pecsétje szintén három cölöpöt ábrázol [DL 3647.], ám ez tévedés, vélhetően Héder nb. János kiadványáról van szó, vö. Urk Burg 94.). Valószínű egyébként, hogy ugyanez a pajzs alakú pecsét található azon a Fejér megyei Ercsiben kiadott DPM hátulján is, amelyben szintén felbukkan Kajol fia Péter, bár egyéb tartalmi egyezés nincs a két kiadvány között (86. sz. reg.). Ott a pajzs pontosabban mérhető: kb. 35 (hossz) x 40 (szélesség) mm. Olyan pecsétlenyomatot nem ismerünk ebből az időszakból, amely megfeleltethető lenne az itteni töredéknek és méretnek. A kiadót így nem határozhatjuk meg pontosan, de az bizonyos, hogy az ismert királyi, nádori, alnádori, országbírói és alországbírói okleveleken egyetlen egy tisztviselő sem használt ilyesfajta pecsétet.
