Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Előszó, köszönetnyilvánítás
10 Szó'cs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek Anjou-kori Oklevéltár tovább segíti és könnyíti. A korszakkal foglalkozó történész ma már nem engedheti meg azt a „luxust", hogy a vonatkozó forrásoknak csak egy részét veszi számba. Ebben a helyzetben a DPM-oklevelek egyfajta „fehér foltot" alkottak, hiába álltak rendelkezésre, egy adott kibocsátóra vagy korszakra irányított kutatás gyakran kihagyta őket, főként a kiadatlanokat, hiszen sehová nem voltak besorolhatók. Nem jelentéktelen mennyiségről van szó. Fentebb részletesen szó esett az Árpád-kori nádori oklevelekről, és összesen 48 olyan DPM-t ismerünk, amely a nádorokhoz köthető, és az Árpád-korra (is) keltezhető. Ez a teljes nádori diplomaállomány 15%-a, amely már elég nagy szám ahhoz, hogy ezek figyelembe vétele nélkül ne lehessen teljes képet kapni az intézményről. Hasonló a helyzet az országbírók és alországbírók esetében, ahol a DPM-állomány szintén hasonló nagyságrendben van jelen, és pl. az egri káptalan Árpád-kori anyagának is kb. 15%-át alkotják az intituláció nélküli oklevelek.12 Az itteni keltezések és azonosítások ugyan nem véglegesek és biztosan nem hiba nélküliek, de így összegyűjtve talán hozzájárulnak ahhoz, hogy a diplomatikai jellemzőkön túl a késő Árpád-kori és kora Anjou-kori történelemről is teljesebb képet alkossunk. Szeged, 2017. január 12 Mindezekre részletesebben ld. a már fentebb idézett előtanulmányt.
