Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1360. november 2.-november 11. 63 Moyus fia: János, és bemutatták a Warad-i káptalan három egyező példányban kiállított 1360. október 14-i jelentését a köztük végbement osztályról (68. sz.), melyet ő - mivel osztályrészével mindegyik fél elégedett volt - kérésükre változatlan formában megerősített, és Lőrinc fiai részére privilegális formában, függőpecsétje alatt átírt. (H. G.) Ái János Zsigmond választott király 1570. december 1-jei ítéletlevelében, melyet Báthori István erdélyi vajda 1572. május 29-i oklevele foglal magában, DL 322. A leírás szerint hártyán, fiiggőpecséttel állították ki. 0 Közlés: Ortvay: Temes I. 90-99. — DocRomHist C, XI. 562-569 (román fordításban is). — Blazovich-Géczi: Oklevelek 13-16. — Blazovich-Géczi: Telegdiek 168-177. □ Regeszta: DocVal 153. — Blazovich-Géczi: Telegdiek 57. 72. 1360. november 2. (in Sancto Emrico, II. d. Omn. sanct.) Dénes erdélyi vajda és Zonuk-i ispán az erdélyi fehérvári (AlbTr) egyház káptalanának. Nemigye-i Gylet fia: László fia: Miklósnak - apja, valamint testvérei (fr.): László, Mihály és Gylet nevében is előterjesztett — kérésére írja át részükre a birtokügyeikre és különösen nemzetségük osztályos rendjére (super linea generationis divisionali) levéltárában található okleveleket, mert jogleveleik jó része véletlenül (casualiter) idegenek kezébe került. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1360. december 30-i oklevelébe (85. sz.), Teleki cs mvhelyi lt: DL 73685. □ Közlés: TelOkl I. 117—118. — DocRomHist C, XI. 569-570 (román fordításban is). 73. 1360. november 4. (f. IV. p. Omn. sanct.) Az erdélyi káptalan előtt Kechel-i Jakab fia: Miklós kijelenti, hogy mivel Kechel-i Pech fia: néhai Lőrinc leányai birtoktalan emberekhez mentek férjhez, leánynegyedüket kész apjuk Kechel-i birtokából földben kiadni, anyjuk hitbérét és jegyajándékát pedig pénzben megfizetni; mégpedig az Ilona leánynegyedét férjének: Zylah-i Myke-nek, az Erzsébetét viszont gyermekeinek: Istvánnak és Katalinnak. Egyidejűleg érvénytelennek nyilvánítja a Myke és fia: Péter ellen kiállíttatott tiltakozó és vizsgálati okleveleit. — Hátlapján, egykorú kéz írásával: Con- fessionalis. Eredeti, hártyán, zárópecsét nyomával, DL 30389. □ Közlés: DocRomHist C, XI. 570-571 (tévesen december 30-i dátummal, román fordításban is). 74. 1360. november 11. (in Martini conf.) A Clusmonostra-i Szűz Mária-monostor konventje bizonyítja, hogy Chonthaza-i Bertalan fia: János és Simon fia: András, fogott bírák bevonásával, egyezségre jutottak Kopan-i Mihály fiaival: Jakabbal és Mihállyal a Chonthaza és Kopan közt fekvő vitás föld ügyében. Eszerint, ha [1361.] március 10-én (VIII. d. Med. quadrag.) vagy az azt követő napokon János és András, a szomszédok és a hiteleshelyi tanúbizonyság jelenlétében, az ország régi szokása szerint, azaz mezítláb, megoldott övvel és fejük fölé földet emelve (nudis pedibus et resolutis cinculis ac terra super capitibus suis posita) a helyszínen esküvel bizonyítják örökös birtokjogukat, akkor a konvent kiküldöttje határolja körül és iktassa nekik a kérdéses területet; ha ellenben nem esküdnének meg, akkor Mihály fiainak iktassa azt, egyik esetben sem véve figye
