Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
320 1370. február 12—február 17. 808. 1370. február 12. (in Sancto Emerico, f. III. p. oct. Purif. virg.) János erdélyi al- vajda a Clusmonustra-i Szűz Mária-egyház konventjéhez. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében megbízottja: Demeter fia: Péter, az alvajda helyettese (vices nostras gerens), illetve Machkas-i Bese fia: Miklós fia: András, vagy Zuchaak-i Rouaz (d) Domokos fiai: Mihály, Lukács és Péter közül az egyik tartson vizsgálatot Walko-i Pál fia: Miklós deák magistemek, Imre erdélyi vajda és Zonuk-i ispán jegyzőjének panaszára, és Gaz- trag-i János fia: Lászlót, valamint [Buch-i] Imre özvegyét, akik körülbelül 100, újabban pedig 50 Ft kárt okoztak neki, tiltsa el a Buch-on való iktatástól, az ottani erdő pusztításától és eladásától, minthogy e birtoknak Imre fiai: János és Imre tulajdonában volt fele Imre erdélyi vajda ítélete alapján, [a többi része pedig] zálogjogon Miklós deák magistert illeti. Belefoglalva a kolozsmonostori konvent 1370. február 17-i jelentésébe (811. sz.), DL 36506. 809. 1370. február 17. (Bude, in Exsurge) [I.] Lajos király visszavonja azt a kerek pecsétje alatt kiadott [1367. június 24-i] rendelkezését, amellyel Chyfud-i Balázs fia: János özvegyét: Haranglab-i Bezteer fia: Domokos leánya: Annát apját összes birtokaiban fiúsí- totta (609. sz.), minthogy több erdélyrészi nemesnek Bezter fia: Pál fia: Mihály fia: Jakab érdekében tett közbenjárásából megtudta, hogy az özvegy nem volt akkora nyomorúságban, mint ahogy azt beállították, és elég tehetős birtokos nemeshez ment feleségül (non tanta egestate aggravata, prout referebatur nostre maiestati, eoque nobili satis posssessionato erat matrimonialiter copulata). Megengedi azonban, hogy az özvegy a leánynegyedét Harangláb, Deesfalua, Telük, Galfalua birtokokból és apjának a többi részeiből is földben kapja ki. — Az oklevél jobb felső szélén és a pecsét alatt Relatio Ladislai ducis palatini. — Jobb alsó szélén: Perlecta et correcta. Eredeti, hártyán, hátlapján befuggesztett felségpecsét nyomával, DL 29706. □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 697-699 (román fordításban is). □ Regeszta: Turul 45/1927. 85 (28. sz., Holub J.). 810. 1370. február 17. (Bude, in Exsurge) [L] Lajos király Imre erdélyi vajdához vagy alvajdájához. Chyfüd-i Balázs fia: János özvegyét: Haranglab-i Bezther fia: Domokos leányát: Annát az erdélyi káptalan tanúbizonyságának jelenlétében iktassa be apja birtokainak negyedrészébe, és Haranglab-i Mihállyal, valamint fiaival szemben védje is meg őt azokban, minthogy azt a kegyet gyakorolta az özveggyel, hogy leánynegyedét birtokokban vehesse ki (vö. 809. sz.). Belefoglalva Lépes János erdélyi alvajda 1370. április 16-i oklevelébe (827. sz.), DL 29707. □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 696-697 (román fordításban is). □ Regeszta: Turul 45/1927. 85 (28. sz., Holub J.). 811. 1370. február 17. (II. d. quind. Purif. virg.) A Clusmonustra-i Szűz Mária-egyház konventje János erdélyi alvajdához. 1370. febmár 12-i kérésére (808. sz.) helyettese (vices vestras gerente): Demeter fia: Péter és Miklós fráter pap konventi kiküldött Clus vármegyében nemesek, nemtelenek és minden rendű-rangú emberek körében vizsgálatot folytatott, a vádakat igaznak találta, és Gaztrag-i János fia: Lászlót, valamint Buch-i Imre
