Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1368. június 12. 281 1299. szeptember 14-i kiváltságlevelét (CDTrans I. 583. sz.) és saját apjának: István egykori vajdának 1347. március 24-i pátens oklevelét (CDTrans III. 375. sz.). Eredeti, hártyán, fiiggőpecsétje elveszett, a kolozsmonostori konvent mlt-ban (DF 275164). — Kivonata a ko- lozsmonostori konvent okleveleinek 1427. évi jegyzékében, DL 36403, pag. 5. □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 513-515 (román fordításban is). □ Regeszta: KmLt 47. sz. — KmJkv I. 189. 699. 1368. június 12. (in Torda, IX. d. oct. Penth.) Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán bizonyítja, hogy az erdélyrészi nemesek közössége és minden rendű-rangú ember számára június 4-én (in oct. Penth.) Torda-n kezdett közgyűlésén - Péter erdélyi alvajda perhalasztólevelének megfelelően - Machkas-i Joseph fia: Miklós felperes, fogott bírák segítségével, az alábbi módon egyezett ki Zuchak-i Bese/Besee fia: Miklós fia: András alperessel a felől a Machkas-i birtokrész felől, amelyet ez a felperestől néhai András erdélyi vajda (patrui nostri karissimi bone memorie) [1358. február 2-i] oklevelével (CDTrans III. 977. sz.) elnyert, és amelyet utóbb másnak adott cserébe. A megegyezés értelmében a felek egymás elleni összes okleveleiket, különösképpen András vajda említett kiváltság- levelét érvénytelennek nyilvánították, kivéve azonban az erdélyi káptalan [1313. április 27-i] privilégiumát (CDTrans II. 207. sz.) korábbi osztályukról. Viszonzásul Joseph fia: Miklós a Josephmachkasa nevű birtokán (in duobus comitatibus, Doboka et Clus) levő 26 telekből négyet (quatuor sessiones seu mansiones integras de eisdem, in platea duplici ordine, versus partem meridionalem se extendente, prope quoddam nemus in fine eiusdem ville existens, quarum scilicet due dictarum sessionum ex una, et similiter due ex alia parte dicte platee existerent et adiacerent, simulcum uno prato de tribus pratis ibidem habitis, Podfeuld nominatis) ugyanannyi földdel együtt, amennyi a neki maradó többi telek jobbágyai közül egyre-egyre a nyílvetéskor (sorte posita) esik, örökösen átengedte Bese/Besee fia: Miklós fia: András alperesnek. Végül az alperes köteles a felperesnek és utódaiknak szükség esetén bármikor rendelkezésre bocsátani az erdélyi káptalan említett kiváltságlevelét, amelyik mindkét fél Machkas-i birtoklásának a jogalapja. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 27142. □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 515-518 (román fordításban is). 700. 1368. június 12. (in Torda, IX. d. oct. Penth.) Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán bizonyítja, hogy az erdélyrészi nemesek közössége és minden rendű-rangú ember számára június 4-én (in oct. Penth.) Torda-n kezdett közgyűlésén a gazdagok és a szegények panaszára a szolgabírák és esküdt ülnökök Tetreh-i Wrkun (d) Jakab fia: Mihályt közismert gaztettei miatt felvették a levelesítettek jegyzékébe (in numero proscriptarum deputatus); minthogy személyesen nem jelent meg, és nem is képviseltette magát, erdélyrészi birtokai a vajda kezére szálltak. Ezt követően a közgyűlésen közhírré tették, hogy e jószágokat Mihály rokonai, becsértéken magukhoz válthatják. Ennek megfelelően Gerend-i Miklós fia: Miklós magister rokonként és szomszédos birtokosként, a szolgabírák, esküdt ülnökök és fogott bírák jóváhagyása mellett, Tetreh és Tordalaka birtokot, a
