Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)

Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)

282

1368. június 13.-június 22.

hozzájuk tartozó malmokkal, erdőkkel, valamint Zakal és Gerusteluke nevű lakatlan földekkel együtt a megállapított 400 Ft becsértékén magához váltotta.

Eredeti, hártyán, fuggőpecséttel, hátlapján Huszti András kézírásával levéltári jelzet, DL 24332. — Tartalmi említés a kolozsmonostori konvent 1371. április 8-i oklevelében (918. sz.), DL 30127.

701. 1368. június 13. (f. III. p. Corp. Chr.) A Clusmonostra-i Szűz Mária-monostor konventje bizonyítja, hogy Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán által az erdélyrészi nemesek közössége és minden rendű-rangú ember számára június 4-én (in oct. Penth.) Tor- da-n kezdett közgyűlésére régi, bevett szokás szerint a bevallások felvételére (iuxta morem et antiquam consuetudinem ... pro audiendis confessionibus ibi fiendis) kiküldött konventi tagok: Ottó apát, Helebrand peijel, Vilmos őr- és Miklós éneklőszerzetes papok (presbyteri) előtt június 10-én (sab. p. oct. Penth.) János fráter Egrus-i apát kiegyezett az erdélyi káptalant képviselő László Doboka-i, János Kykyllew-i és Miklós Zonuk-i főesperesekkel, magisterekkel az apátság Monora/Munera és a káptalan Chergeud nevű birtoka közti vitás határrész felől, miután az oklevelekből meggyőződött, hogy az a káptalan jogos tulajdona. A vitás területet minden további nélkül visszaadta, és saját Munera-i jobbágyait hatalmaskodóknak fogja tekinteni, ha azok továbbra is akadályoznák a határjelek megújítását vagy a káptalan Chergeud-i jobbágyait e föld használatában. Ennek értelmében a lerontott határjeleket a káptalan visszaállíthatja, a Munerad-i jobbágyok pedig augusztus 22-én (in oct. Assumpt. virg.) 66, október 6-án (in oct. Mich, arch.) újabb 66, és november 8-án (in oct. Omn. sanct.) pedig 68, összesen 200 Ft kártérítést tartoznak fizetni a káptalannak és Chergeud-i jobbágyaiknak. Az erőszakosan bevetett föld idei termése legyen Munera lakóié, de a káptalannak járó földbért, tizedet és kilencedet tartozzanak megadni belőle. — Hátlapján, XV. századi kéz írásával: Contra abbatem de Egres.

Eredeti, hártyán, hátlapján befiiggesztett pecsét nyomával, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277380). — Tartalmi ái Lépes János erdélyi alvajda 1369. szeptember 22-i oklevelében (766. sz.), DL 29145. — Ai a gyulafehérvári requisitorok 1679. március 24-i oklevelében, DL 5578 □ Közlés: Ub II. 313—315. — DocRomHist C, XIII. 518-521 (román fordításban is). □ Regeszta: ErdKLt 670. sz.

702. 1368. június 15. (in Torda, XII. d. oct. Penth.) Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán bizonyítja, hogy az erdélyrészi nemesek közössége és minden rendű-rangú ember számára június 4-én (in oct. Penth.) Torda-n kezdett közgyűlésén Doboka-i Miklós fia: János fia: László magister lovag (miles) - az alperes rokona: Lépés (d) Demeter magister királyi udvari lovag (aule regie miles) kérésére - Gyogh-i Lukács fia: Istvánnak elengedi a néhai Gyogh-i Boryw (d) Miklós feleségének, nagyapja (avi): Mykud bán fia: Miklós leányának a hitbéréből és a jegyajándékából neki járó részt. — Hátlapján, XV. századi kéz írásával: Paria detur per conventum Michaeli filio Salamonis et Dionisio de Famas. In specie autem detur domino Desew wayuode.

Eredeti, hártyán, hátlapján a vajda befüggesztett nagypecsétjének nyomával, DL 28746. □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 521-522, 926 (román fordításban is, hasonmással).

703. 1368. június 22. (in Wyssegrad, f. V. a. Nat. loh. bapt.) [I.] Lajos király, Jakob Brassouia-i bíró kérésére, elengedi a Demeter tatár fejedelem (principis Tartarorum) ke-