Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1366. november 25. 229 552. 1366. november 25. (in Sancto Emerico, VIII. d. oct. Martini conf.) Péter erdélyi alvajda ítéletlevele. Az ország nemeseivel együtt október 6-án (in oct. Mich, arch.) kezdett ítélőszékén Zilkerek-i Mihály fia: Jakab, előző halasztólevele értelmében, bemutatta előtte a Clusmonustra-i Szűz Mária-egyház konventjének 1366. június 11-i jelentését (482. sz.), és az Iklod-i nemesek ellentmondásának megokolását kérte. Erre Beke fia: László — konventi ügyvédvalló oklevéllel testvérei (fr. u): János, Gergely, Benedek és Miklós nevében is továbbá Domokos fia: László nevében alvajdai ügyvédvalló oklevéllel Bertalan fia: Miklós ellentmondásukat azzal indokolta, hogy Zilkerek-i Mihály fia: Jakab határjárás ürügyén Penthek nevű birtokukból jókora darabot Zilkerek-hez akart csatolni, amint ezt oklevelekkel bizonyíthatják. Kérdésére, hogy Zilkerek-ről van-e határjárólevele, Mihály fia: Jakab tagadólag felelt. Mivel Beke említett fiai és Domokos fia: László Penthek-en örökjogon, Mihály fia: Jakab Zilkerek-en leánynegyed címén birtokol, hihetőbbnek tűnt, hogy a vitás terület inkább az előbbieket illeti, mint Mihály fia: Jakabot. Ezért úgy döntött, hogy Beke fiai és Domokos fia: László október 30-án (III. d. a. Omn. sanct.) egy tőszomszédjukkal együtt a vitás föld színén mezítláb, a fejükre földet téve esküdjenek meg, hogy az a terület örökjogú birtokuk és Penthek-hez tartozik, egyben mutassák is ki annak határait. Ennek lebonyolításával október 13-án a Clusmonustra-i konventet kérte fel (541. sz.). Most pedig a konvent 1366. november 13-i jelentése (547. sz.) alapján maga részéről is jóváhagyja a létrejött megegyezést - minthogy a vajdai hivatala (nostri woyuodatus officii) miatt is mindenki jogait meg kell őriznie, és bárkinek igazságot kell szolgáltatnia és a vitás földet, a fentebb megállapított határok között, Beke fiai: László, János, Gergely, Benedek és Miklós, valamint Domokos fia: László Iklod-i nemesek örök tulajdonává nyilvánítja. Eredeti, hártyán, hátlapján papírfelzetes befüggesztett pecséttel, melynek körirata: +S PETRI VICVOIVOD, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73718. 553. 1366. november 25. (in Sancto Emerico, VIII. d. oct. Martini conf.) Péter erdélyi alvajda bizonyítja, hogy november 18-án (in oct. Martini conf.) kezdett ítélőszékén Kerezthes-i Demeter leánya: Ágnes képviseletében Szentegyedi (de Sancto Egidio) Iwan- ka fia: István a Kulusmonustra-i konvent ügyvédvalló levelével, valamint a konvent idézőlevele alapján Zenthyuan-i Márton fia: Simon megjelent előtte, és bemutatva a Kulusmonustra-i konvent 1366. november 1-jén kelt oklevelét (546. sz.), azt állította, hogy Ke- rezthus birtok kilenced része vásárlás és zálogosítás címén Simont, míg a többi része örökjogon Ágnest illeti, mert nagyanyjával került családja tulajdonába, és apja élete végéig zavartalanul birtokolta. Ezzel szemben Deseu magister személyesen, István pedig Dénes vajda ügyvédvalló levelével Pál, a konvent oklevele alapján pedig Tamás fia: János képviseletében is azt állította, hogy ők Kerezthes-t hűséges szolgálataikkal elnyert királyi adományból birtokolják, erről érvényes okleveleik vannak, melyeket készek bemutatni olyan időpontban, amikor az összes atyafi (fratres) megjelenhet a bíróság előtt, mert Tamás fia: János jelenleg királyi szolgálatban a bulgáriai Vidinben tartózkodik (pro nunc in servitio regali versus partes Bulgarie in Budunio esset occupatus). Mivel Ágnes és Márton fia: Simon Kerezthes birtok miatt már többször pereskedett, amint ezt Iwanka fia: István a konvent és az ő három idéző-, illetve ítéletlevelével is bizonyította, ezért a pert
