Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)

1425

1425. május 19. - május 21.

207

Átírta Garai Miklós nádor 1425. jún. 19-i ítéletlevelében: 703. GYMSML D 4751, Niczky cs. lt. 146. (DF 209251.) - SMM 33. (2002) 17/836. sz. (A határjárás magyar szövegével.)

1 A nádori ítéletlevélben éppen fordítva, felperesként szerepelnek, továbbá ebből az oklevélből csak alább derül ki, hogy Fülöp Mihály frater-e. 2 Az eredetiben possessionibus, perlinentis, vocatis alakok szerepelnek. 3 Az eredetiben: iugeris.

534 Máj. 19. (sab. p. ascens.) A zágrábi káptalan emlékezetül adja, hogy személyesen megjelentek előttük Zumzedwar-i Tóth Miklós fia: László (egr.) és néhai Tóth Lőrinc fia: János (egr.) egyfelől, másfelől Fels[ewztho]bycha-i A[rlandus] fia: néhai [János] leányai: [Lucia és Ilona] (nob.), majd a következő bevallást tették: hogy az asszonyok atyja: János FelsewZthwbycha-i és máshol fekvő birtokrészei miatt köztük támadt perben fogott bírák közbenjárására arra az egyezségre jutottak, hogy László és János átadnak quadraginta sessiones iobagionales integras simulcum curia propria annotati condam Iohannis patris licet1 dominarum in predicta [possessione] Felsewzthub[ych]a vocata, in cuius facie ecc[lesie Beat]orum G[eorgii] martiris et Mathey apostoli fundate et existere dinoscuntur, prout etiam alius prefatus Nicolaus Toth id cum eisdem domi[na-] bus, dum vi[xisset, dis]posu[isse et e]asdem sessiones ac curiam ipsis d[omin]abus Elena et Lucia vocatis tenere, possidere et habere reliquisse perhibetur, cum omnibus ipsorum sessionum et curie utilitatibus, fruct[uositatibus et emolumentis signanter terris] arabilibus cultis et incultis, pratis, pa[scuis, silvis, nemoribus, vi]neis, montibus, vallibus, aquis, molendinis, piscaturis aquarumque decursibus és bármiféle más tartozékaikkal együtt az asszonyoknak örök birtoklásra, akik ezzel megelégedve további más birtokjogokat, ha később ezek birtokába jutnának, Lászlónak és Jánosnak vagy örököseiknek tartoznak átadni. A felek kölcsönösen nyugtatják egymást az eddigi kölcsönös viszálykodás és perlekedés tárgyában. A káptalan privilégiumát autentikus pecsétjének ráfüggesztésével erősítette meg.

Két helyen vízfoltos és lyukas hártyán, ép függőpecséttel. DL 49487. (Orsich cs.) - Átírta a zágrábi káptalan 1434. júl. 24-én, amit 1437. jún. 5-én, végül 1493. júl. 23-án írt át. OrSié cs. It. (DF 276875.) Az eredeti oklevél szöveghiányai ebből a példányból lettek kiegészítve.

1 Az átírásban ipsarum szerepel.

535 Máj. 20. A nagyszombati számadáskönyv (registrum maius) 1425. évi bejegyzése egyes, a városbíró és a tanács által ratifikált elszámolásokról: Jakob Sattler elszámol 264 forinttal és 20 dénárral, amelyet Peter Ziegler-től kapott, Magyarád és Újfalu (Newhenstat) falvaktól tized és más kötelezettségek címén a város részére szedett be; Peter Ziegler elszámol 2168 és fél forinttal. - Tanúk: Johannes Horwar városbíró, Michael Leli, Jakob Richter, Marg Hannus, Peter Czigler, Pecz Jankó, Janusch Wagner, Niclos Lynser, Steffel Flawher esküdtek; Nicusch Oswald, Aldirs Hansel, Czwir Hansel, Andreas Firdiger, Philipp Crewczer, Steffan Spiler, March Andreas, Puterscheis külső tanácstagok és Niclos Wolffczagel, Peter Phuntel, Hannus Goldschmied, Gorge Pecke, Niclos Messchel, Gilge Goltsmyt, Clause Goldschmied, Michel Schawsichselber, Steffan von Woczen, Mathias Neumeyster városi polgárok. - Fejérpataky: Számadáskönyvek 131. (Nagyszombat város lt., Rationes camerae DF 279868. - föl. 52b.)

536 Máj. 21. (Bude, f. II. p. ascens.) Zs. a leleszi konventhez. Előadták neki Kallo-i Lewkes fia: Miklós és fiai: János, Lőrinc és László, továbbá Meggyes-i István fia: Zsigmond