Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)

1425

160

1425. március 31.

toldásra, Vilmos és mások ellentmondását figyelmen kívül hagyva; a káptalan pedig minderről tegyen jelentést György-nap nyolcadára a királyi személyes jelenlét elé.

Papíron, felső 12 sorában elmosódott írású szöveggel, díszített kezdő S betűvel, a hátlapján a nagypecsét nyomával. DL 11621. (NRA 1520-15.) - A per történetére lásd még 1424. febr. 21. (ZsO XI. 185. sz.), 1425. máj. 17. (527) és jún. 9. (636) okleveleket, a kivonat ez utóbbi felhasználásával (vő. Sopron vm. II. 87-98.) készült.

1 Itt valami elírás történt, mivel ekkor Zs. még Bécsben tartózkodott.

381 Márc. 31. (Crisii, 6. die f. II. p. oct diei medii quadr.) Ciliéi Hermann varasdi ispán, szlavón bán a csázmai káptalanhoz. Tudják meg, hogy 1419. böjtközép nyolcada utáni hétfőn (ápr. 3.) Marczali-i Dénes szlavón bán előtt Gordova-i László bán fia: Bertalan mester (proc. Kacha1 Pál nádori levéllel) pert indított Uyodvar-i Pál diák fiai: Miklós és István ellen, mert régen a néhai Zenthandras-i Pál diák Gordowa birtok területén a Chasma folyón új malmot építtetett, és ezzel a folyó medrét elzárta, s a víz elárasztotta a földeket, továbbá sok földet és erdőt elfoglalt, melyek most az alperesek kezében vannak. Az alperesek azt állították, hogy ott nincs malmuk, a földek tulajdonjogáról pedig oklevelekkel rendelkeznek, így a pert előbb György-nap nyolcada utáni hétfőre (1419. máj. 8.) halasztotta (ZsO VII. 265. sz.). - Innen a pert vízkereszt nyolcada utáni hétfőre (1420. jan. 15.) halasztotta, amikor öt oklevelet mutattak be az alperesek: 1) Szécsi Miklós szlavón bán 1367. aug. 3-án Racha-n; 2) Cudar Péter szlavón bán 1369. máj. 2-án; 3) Cudar György szlavón bán 1370. jún. 13-án Körösön; 4) Károly herceg, szlavón bán 1372-ben és 5) Cudar Péter szlavón bán 1373. aug. 15-én Körösön kelt okleveleit, amelyek mind a Racha-i Vida fia: János (Racha-i hospes vagy prédiális) által a Chasma folyón épített malom ügyében Chasmamelleky-i János fiával: Andrással folytatott perére vonatkoznak. A felperes ügyvédje azonban a Gordowa és Pleterna közötti határjárást tartalmazó oklevél bemutatását kérte és a pernek a királyi kúriába áttételét. Unde idem Dionisius banus libertate dicti regni Sclavonic requirente deliberationem premissorum in dictam curiam regiam iudicique eiusdem in presentiam ad octavas diei cinerum tunc venturas duxisset transmittendum committens, ut seriem deliberationis premissorum per partes in litteris dicti iudicis curie regie ad feriam secundam proximam post octavas pasce Domini similiter tunc affuturas eidem Dionisio bano reportare tenerentur. Perényi Péter országbíró a perben úgy ítélt, hogy a Gordowa és Pleterna közötti határjárást tartalmazó oklevelet a felperesnek kell bemutatnia, miután ő állítja, hogy a kérdéses malom Gordowa területén áll, ezért a pert visszautalta a bán körösi ítélőszéke elé. A pernek 1423. böjtközép nyolcada utáni hétfőre (márc. 22.), majd a jelen határidőre történt halasztása után most a felperes ügyvédje azt állította, hogy predictum molendinum annotati condam Andree filii Iohannis non in illo loco, ubi annotati filii Pauli nunc dictum molendinum suum conservarent, sed in alio loco, videlicet inter predictum molendinum suum litigosum et inter molendinum annotati condam Ianes(!) extitisset, et hoc per revisionem oculatam tudja igazolni. Meghagyja tehát a káptalannak, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a báni emberek egyike pünkösd ünnepének 8. napján (jún. 3.) menjen ki a vitás helyre és állapítsa meg a perben szereplő malom helyét, majd a felek által összehívott szomszédok és határosok meg megyebeli nemesek eskü alatt tegyenek tanúvallo