Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

(1219 körül)

1220

Szák nb. Bare fia Miklós

27

hetére küldte a feleket Váradra, amely 1219-ben jún. 2. és 8. közé esett. Mivel 9-e után derült ki véglegesen, hogy az idézettek nem jelentek meg, így a poroszló ezután kereste föl a nádort, aki visszaírt (reseripsit) a káptalannak, hogy tekintsék a meg nem jelenteket bűnösnek. A nádor akkori tartózkodási helyétől függően a levél legvalószínűbb kelte a hónap második fele lehet.

___________________________________________ 5- (

Nicolaus palatínus et comes Supruniensis): a pannonhalmi egyház emberei: a szerenkei (de villa Zurunca) 32 mansio szolga, akiknek a disznók legeltetése a feladatuk, mikor András király a tengeren túl tartózkodott, kivonták magukat a kötelességük alól. így a monostor apátja, amikor a királlyal együtt az utazásról visszatért, panaszt tett a királynál a szolgák hűtlenségéről, és magával hozta Mihály fia: Opa poroszlót. A szolgákat a király parancsára elfogták és ítélethozatalra a nádor színe elé vitték. Ők elismerték bűnösségüket és az apát lábai elé borulva bevallották, hogy az egyház szolgái. Ezért a nádor érdemük szerint orruk megsütésével (nasos ipsorum assos) büntetve őket, átadta az apátnak a szolgákat, akiknek a nevei a következők: Cucha, Vnica, Forcos, Pete, Viyalam, Petur, Paul, Kartus, Zuca és a többi rokonuk.

Átírta: II. András 1229. (RA 454. sz.): PBFL Konventi levéltár, Caps. 5. G2 (DF 206902.)

Kiadása: ÁÚO 1.168-169.; PRTI. 645-646.; CDB 1/60. sz.

Az oklevél nem tartalmaz keltezést, viszonyításképpen András keresztes hadjárata áll, és az, hogy Bare fia Miklós 1219-1222 között viselte a nádori tisztet. Ugyan 1226-ban is nádor lett, de a per lefolyásából ítélve nem valószínű, hogy az apát egészen addig várt volna: a szöveg szerint nem sokkal a szentföldi visszatérés után következett be a per. Wenzel Gusztáv 1220-ra tette a keletet, Erdélyi László - kérdőjelesen - 1219 elejére, mivel korábban úgy rekonstruálta az eseményeket, hogy az apát 1218 őszéig a Szentföldön volt, utána vitette a hűtlen szolgákat a király poroszlójával a nádor színe elé, 1218 végén (PRT I. 320.). Erdélyi itt nem számolt azzal a később általa is jelzett ténnyel, hogy Miklós nádorsága csak 1219-től adatolható, és az oklevél szerint a per végig őelőtte folyt le, így csak ebben az évben kezdődhetett legkorábban. Ha az Erdélyi által javasolt kérdőjeles „1219 elején" nem is teljesen pontos, de mégis ez az év valószínű, legfeljebb a középső vagy végső szakasza.

_______________________________________ 6- (Nicholaus Dei gratia [palatínus] et comes de Sopron): a színe előtt [Uros] pannonhalmi apát egy Catlv által adományozott 20 ekényi szántóföldet követelt Domonkostól, Budától és Istvántól, amely ügyben már hosszú ideje folyt köztük a per. De most olyan egyezségre jutottak, hogy Domonkos, Buda és István átengednek az egyháznak 10 ekényi szántóföldet és 2 ekényi cserjés-berkes földet Szőnyben (in Sewn) örö-