Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk
230 Héder nb. Henrik fia Miklós / Aba nb. Dávid fia Amadé (1296. máj.) nak: Sándornak, rajki {de Rayk) nemeseknek 25 márkáért, hogy azok a megadott határidőre a zalai konvent előtt fizessék ki a Jánosnak járó pénzt. Tartalmilag átírta: Zalai konvent 1296. máj. 1. > Zalai konvent 1393. júl. 30.: DL 67614. (Családi levéltárak, Rajky család 26.) Kiadása (TÁ): Zala 1.112. A zalai konvent 1296. évi oklevele szerint a kifizetés rendben megtörtént, és mivel a szövege nem jelzett semmi problémát, ezért kelte (1296. máj. 1.) lehetett az a határnap, amit Miklós nádor megjelölt a feleknek. így Miklós oklevelét leginkább március második felére, április hónapra lehet tenni. _________________________________________ 270 Ab a nb. Dávid fia Amadé (Omodeus palatínus) levele [III. András] királyhoz: a színe előtt megjelent egyik részről Jób mester, másik részről Roland fiai: Sándor és János, és azt a pert, amit Jób 20 márka ügyében folytatott Roland fiai ellen a nádor előtt, és amely kapcsán tanúkat állított a leleszi konvent előtt (coram conventu de Lelez), közös akarattal a király színe elé kérték áttenni. A nádor így a feleket a király színe elé rendelte a Pünkösd 15. napját követő keddre [jún. 10.], és arra kérte a királyt, hogy ítéljen a felek közt a saját és a leleszi konvent oklevele szerint - amelyet a saját pecsétje alatt a felekkel juttat el el a királyhoz és az ítélet után küldje hozzá vissza őket. Eredeti: 14 * 7,1 cm, sérült, hátulján a befűzött hártyaszalagján a zárópecsét foltja - DL 82767. (Családi levéltárak, Zichy család, zsélyi 1. A 46.) Kiadása: Zichy 1.124. Regesztája: Zichy VII/1. 24. Az oklevelet a kiadás 1309 körűire tette, a DL-DF 5.1 nyilvántartás 1299-1310 közti keltezéssel látta el. Az oklevél keltével Kállay Ubul foglalkozott részletesen. Észrevette, hogy az itteni perfolyam még két másik oklevélben is felbukkan. Egy királyi „damus pro memoria" (év nélkül, aug. 6-i napi kelettel) előadja, hogy a felek 20 márka és két vitás földrész ügyében perlekedtek, és a király elrendelte, hogy a földrészek ügyében tegyenek esküt a hadoszlás 15. napján az egri káptalan előtt kiegyezve, a 20 márka ügyében pedig Sándor és fivére esküdjön a leleszi konvent színe előtt az előző eskü nyolcadán, hogy nem okoztak ennyi kárt Jób mesternek (RA 4071. sz.). Egy másik, Vizsolyban kelt „damus pro memoria" pedig a felek perét szintén a hadoszlás 15. napjára halasztotta (Zichy I. 121.). Kállay Pauler Gyula azon állításával vitatkozott, miszerint a szövegben írt hadoszlás az 1296. évi hadjáratra vonatkozna. Szerinte a következőképpen rekonstruálhatóak az események: a nádori levél a királyi utánra datálandó, mert a királyi arról ír: Sándor a 20 márka ügyében esküdni tartozik a leleszi konvent előtt, míg a nádori szerint Sándor a tanút már a konvent elé állította, így - ha Pauler 1296. évi azonosítása helyes lenne - a nádori oklevelet
