Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

Aba nb. Dávid fia Amadé

231

1297 Pünkösd esztenkeddjének előttre kellene datálni - de akkor nem Amadé volt a nádor. Ha a nádori valamiért mégis megelőzné a királyit („a mi majdnem lehetetlen" - írta Kállay), akkor 1295. júl. 1. elé kellene rakni: ám akkor szintén nem Amadé volt a nádor. Viszont ha a hadjáratot az 1291. évi hadjáratra vonatkoztatjuk, akkor az események összehangolhatóak az archontológiai tényekkel. így a királyi oklevelet 1291. aug. 6-ra, a nádorit pedig 1292. jún. 10. (Pünkösd 15. napja utáni kedd) elé datálhatjuk (Kállay 1913.126-127.). Kállay okfejtésébe viszont több hiba is csúszott. Egyrészt, nem egyértelmű, hogy a nádori oklevelet a királyi utánra kellene rakni. A királyi ugyanis arról ír, hogy a hadoszlás utáni 15. napon a 20 márka ügyében Sándor és fivére: János tegyen esküt a leleszi konvent előtt arról, hogy ő az ügyben ártatlan, míg Amadé oklevele arról ír, hogy a felperes Jób állított tanúkat Sán- dorék ellen a 20 márka kapcsán. Logikailag ez az ügy előzménye is lehet (Kállay tévedésből azt írta, hogy a nádori oklevélben is Sándor állított tanúkat, ahogy a királyi oklevélben ez el lett rendelve). Másrészt a hadjárat biztosan nem vonatkozhat az 1291. évire, mert az aug. 6-i oklevél a kelethelyet is megadta: Győr. III. András 1291. aug. 4-én és aug. 6-án Wolter vára mellett keltezett oklevelet (RA 3780-3781. sz.), aug. 9. és aug. 17. között Bécs alatt tartózkodott (RA 3782. és 3791-2792. sz.), és bizonyíthatóan csak augusztus végén lépett magyar földre. Az 1296. évi itineráriumát nem ismerjük ilyen részletesen, de a győri keltezés nem mond ellent semmilyen adatnak - nyilván ezért is ezen év alá vette föl Borsa Iván a levelet a királyi levelek kritikai jegyzékében. Ha viszont mégis 1296-ra vonatkoztatható a királyi hadjárat, Amadé nádorként való megjelenése nem ütközik-e ellentmondásba, mint Kállay állította? A Vizsolyban kelt „damus pro memoria" az 1296-os év esetén május 24-én kelt, ekkor már szó volt a hadbaszállásról. Amadé itteni levele nem említ semmilyen hadbaszállást, egyszerűen a király elé tette át az ügyet a Pünkösd 15. napja utáni keddre, ami 1296-ban máj. 29. Zsoldos Attila utalt arra ezen oklevél kapcsán (Kállay datálását elfogadva), hogy az Amadé által adott határnapnak teljesíthetőnek kellett lennie, ezért a levél „1292 májusának végén vagy inkább közepén kelhetett" (Zsoldos 2010b. 312.), úgy, hogy 1292-ben június 10. lett volna a határnap, vagyis kb. három hetet nyugodtan vissza lehet számolni. Az 1296. év esetén így május első felére tehetjük a nádori oklevél keltét, és elképzelhető, hogy akkor még nem tudtak arról a hadjáratról, amely május 24-én már tudott volt. Igaz, hogy ez így nagyon „feszített" kronológia lenne, hiszen május 1-jén még Héder nb. Miklós jelenik meg nádorként (Archont. 1000-1301. 24.), ám a köztörténeti adataink nem mondanak ennek ellent. Miklós nádor leváltásának még májusban meg kellett történnie, akkor is, ha Amadéról az első konkrét adat csak júl. 1-jén bukkan föl. A hivatalcsere ugyanis a Kőszegiek és András közötti viszony megromlásának volt betudható, és május végén András már egy, a Henrik fiáktól hozzá átállt nemest jutalmazott - a hivatalcserét így nyugodtan tehetjük május első felére, közepére. András ezek szerint már május végén eldöntötte, hogy hadjáratot akar indí-