Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk
Aba nb. Dávid fia Amadé / Héder nb. Henrik fia Miklós 229 (1296. febr. 15. előtt) (1295. jún. -1296 febr.) (1296. márc.-ápr.) A pecsét Amadé új pecsétje, leírását lásd Körmendi 2011. 117. (1.2.2. pecsét). Az oklevél első kiadása hiányos (nem tartalmazza a határleírást), és mindkét kiadás az átírások alapján készült, amelyekben néhány elem eltér az eredetitől. Főként a nevek eltérő formái, ám más szavak is különböznek (pl. HOkl 145. old. 15. sor: „immensa" helyett „innumerosa"). A regesztában az eredeti névalakok szerepelnek. ______________________________________________ 267- ügyvédvalló levelében (procuratoriis litteris Omodey palatini) engedélyezi, hogy Kuke-nak mondott Jakabot perében a serviense: bári (de Bary) Kelemen képviselje Aladár mester ellenében a Márton alország- bíró színe előtt Hamvazószerda nyolcadán [febr. 15.] tartandó perben. Említi: Márton alországbíró 1296. febr. 21. > Márton alországbíró 1296. máj. 14.: DL 1434. (Kincstári levéltárból, MKA, Neo-regestrata acta 1533. 43.) Kiadása (Emi.): ÁÚO X. 218. ______________________________________________ 268- levele szerint (iuxta continentiam priorum litterarum nostrarum) kéri (de Keer) Tiborc comes a fivére, Miklós fia: Kachur-nak mondott János nevében a nádor színe előtt hosszan pereskedett először Rénold nádorral, majd annak halála után fiaival: Péterrel és Gyulával egy Visnyó (Vyssnyő) nevű föld ügyében, amelyet Rénold nádor Jánosnak csere révén juttatott [IV.] László király oklevele szerint [RA 3530. sz.]. Végül László király oklevele értelmében Visnyó földet Rénold fiai Tiborc comes-nek engedték át örökös birtoklásra. Tartalmilag átírta: Amadé nádor 1296. júl. 1.: 273. sz. reg. Kérdéses lehet, hogy Amadé nádorként adta-e ki ezt az oklevelét. Mivel Rénold nádor halálát is említik benne - és ő utolsó ismert tisztségét 1289 után viselte (Archont. 1000-1301. 235.) -, ezért a pernek és ennek a levélnek III. András idejére kell esnie. 1290 és 1296 között pedig Amadé főként csak a nádori tisztet töltötte be, igaz, 1291-ben pusztán csak zempléni és ungi ispán volt, és a kérdéses birtok pont Zemplén megyében található (Archont. 1000-1301. 235. és Csánki I. 366.). De mivel az átíró oklevél arról szól, hogy az egyik szomszéd, Petenye fia: Péter kétszer emelt óvást Tiborc birtokba iktatása ellen, és annak keletje 1296 július, ezért a pert leginkább 1295 végére, 1296 legelejére rakhatjuk, mert nem valószínű, hogy két óvás ügye négy éven keresztül húzódott volna. Formailag 1295. június 7-től keltezhetünk, Amadé első elvileg lehetséges hivatali napjától. Lásd még a 273. sz. regesztát és kommentárját. ______________________________________________ 269 Héder nb. Henrik fia Miklós oklevele szerint (secundum formám litterarum domini Nicolai palatini) bökényi (de Bukyri) Iván fia: János eladta Bökény nevű földjét Pósa fiainak: János és Pósa mestereknek, továbbá Benedek mester fiának: Jánosnak, Zegen fiának: Péternek és Elek fiá-