Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

142 Kemény fia Lőrinc 1268 a következőek: Szakadát (Scakadat) folyó; zyl nevű fa; egy túl nevű fán kereszt alakú határjel; tölgyekből álló cserjés; domb; egy folyóvíz (iuxta unum gurcitem), amely a Sarusd folyóba ömlik; Soruulzyguet nevű sziget mentén a Sarusd folyónál egy egur nevű fa, és itt körbeér. Datum per manus magistri Sebastiani cantoris de Pasaga et canonici Albensis prothono- tarii nostri, anno domini M°CC° sexagesimo octavo. Eredeti: 40 * 14,1 + 2,6 cm, kezdő L helye üres, hártyája szakadt, alján 6 füg­gőpecsétnek való bevágás, néhány szálnyi pecsétfonat nyomával - DL 40071. (Gyűjteményekből, Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag 1910. 33.) Kiadása: HO VIII. 115-116. 1 Az oklevél szakadása miatt nem olvasható Vö. 147-151. sz. reg. Az oklevél pecsétjeivel kapcsolatban lásd a 148. sz. reg. kommentárját. ___________________________________________ 146- ( Laurentius palatínus et comes Symigiensis): amikor őt Béla király So­mogy megyébe küldte az udvarnokok, várnépek, királynéi népek és más szolgáltatónépek által elfoglalt nemesi birtokok és jogok vissza­vételére, 5 nemest rendelt ki ugyanezen megyéből a nádor mellé ítélő­társul, ti. Isyp fia: János ispánt, kovasznyai (de Kuazna) Kozmát, Dirs fia: Istvánt, Iharus fia: Gergelyt és viszlói (de Vislov) Mjortunus] fia: Ta­mást, akik az Úr életadó szent keresztfáját megérintvén a királynak megfogadták, hogy nem mást, csak a szolgáltatónépek által érdemte­lenül elfoglalt nemesi jogokat állítják helyre, másodsorban a nádor­nak is megesküdtek ugyanerről fiaik fiaira, a szentséges ereklyéket és az evangéliumot megérintvén, és a nádor ezen biztosítékkal indult végrehajtani a királyi parancsot. Saját és társbírái színe előtt [Rathojlt nb. Benedek fia: Grab elmondta, hogy a királyné kéthelyi (de villa Ket- hyl) népei az ő Lapa (Lapa) nevű örökölt földjéből egy darabot erővel elfoglaltak, és azt most vizsgálat által visszakéri magának. Mikor a nádor a vizsgálatba belekezdett, meg akarta tudni, hogy a föld tény­leg Grab örökségi birtoka-e, ezért őt a saját és fiai fiainak a nevére tett földesküre (orribili iuramento) kötelezte. Miután az eskü révén megbi­zonyosodott, hogy a föld tényleg Grab öröklött birtoka, visszahelyezte őt örökjogon való birtoklásba, és felemeltette a föld határjeleit, amelyek a következőek: Tamás fia: Tamás földjének határa egy út mentén; egy erdő vége; egy völgy kapuja (caput unius vallis), ahol eléri Grab erde­jét és körbeér. Datum per manus magistri Sebastiani cantoris de Posoga, et canonicy Albensis, protonotarii nostri. Anno Domini millesimo ducentesimo sexagesimo octavo. Eredeti: 46,8 * 17,6 + 5,2 cm, díszes L kezdőbetű, pergamenje szakadt, 5 hár­tyacsíkjáról és 1 vörös-zöld selyemfonatáról a pecsétek hiányoznak - DL 40072. (Gyűjteményekből, Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag, Horvát István) Kiadása: ÁÚOIII. 186-187. Regesztája: CD VII/5. 355. (lat.)

Next

/
Thumbnails
Contents