Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

100

Rátát nb. Domonkos fia Roland

1253. dec. 20. - Pozsony

1254. ápr. 3. - Buda mellett

odavésette a nevét és a MGRI (magistri) címet (Nyáry 1886. 74.; lásd még Körmendi 2009. 410.). A pecsétmező magistri címét az indokolhatta, hogy Roland elsőként a pohárnokmesteri (1241) és az asztalnokmes- teri (1242-1245) méltóságokat kapta meg (Archont. 1000-1301. 348.). A bemutatott oklevél Gergely győri püspök 1237. évi levele (DL 40014., UB I. 173-174.), itt azt is elárulják, hogy a nádori oklevélben meg nem nevezett és nem lokalizált föld „in villa Tuchuruch" található, amely a mai Vas megyei Tokorccsal azonosítható (Csánki II. 804.).

___________________________________________ 92- (

Nos R. palatínus et comes Posoniensis): a nádor színe előtt Bjytka] megvádolta István fia: [Konrád] comes-t, hogy az ő kezét jogtalanul vágta le. Erre [Győr nb. Óvári] Konrád azt felelte, hogy a törvényt betartva vágta le a kezét, mert Bytka az egyik Sergud nevű serviens-ét és jobbágyát megölte. Később Sergud rokonai bevádolták Bytka-t Konrád színe előtt, mivel Bytka is az ő telepesként ott tartózkodó jobbágya volt (quia et ipse Bytka jobagio ipsius more hospitum commoransfuisset). Mikor a földjének szokásjoga szerint (secundum consuetudinem térré sue) a tövényes rend betartásával a megölt Sergud rokonait kielégítette, az ítéletért rá eső részként Bytka jobb kezének megcsonkítását választotta, és nem mást vett el tőle. A nádor meghallgatván a feleket, Bytka számára bizonyítást (probationem) rendelt el, ám ő semmit nem vállalt el ügyével kapcsolatban. Erre Konrád comes és két vele egyenrangú ember részére a saját kápolnájában leteendő tisztítóesküt ítélt (sacramentum purandum iudicavimus in nostra capella). Konrád két nemzetségbelijével: Demeterrel és Sándorral együtt a nádor által megjelölt időpontban a kápolnájában letette az esküt. Datum Posonii, in quindena Sancti Nicolay, anno Domini millesimo ducentesimo quinquagesimo tertio.

Eredeti: 18 * 7,4 cm, sérült, befűzött hártyaszalaggal, hátán a zárópecsét foltja - DL 38659. (Családi levéltárak, Óvári család, Győr nembeli)

Kiadása: Szovák 1989. 315-316.

Szovák Kornél szerint az itt említett nádori kápolna a pozsonyi várkápolnával azonosítható, lásd Szovák 1989. 303-304.

___________________________________________ 93-, Bfenedek] kalocsai érsek és királyi kancellár, István szlavón bán, valamint Csák tárnokmester és soproni ispán (Nos B. miseratione divina archiepiscopus Colocensis, aule illustris regis Hungarie cancellarius, Rolandus comes palatinus et Posoniensis, Stephanus dux totius Sclavonic, Chak summus camerarius et comes Supruniensis), [IV.] Béla király békebí- ráinak (arbitratores domini B. incliti regis Ungarie) oklevele: a király őket békebírának jelölte ki, hogy helyreállítsák a békét Béla és [II.] Pfremis- laus Ottokár], cseh király között (inter prefatum dominum nostrum regem et P. illustrem dominum regem Boemié), miután csatlakoztak hozzájuk bírótársként a cseh király által kijelöltek: B[rúnó] olmützi püspök, Nova Domus-i Wythyco, Messe-i Ottó, Kadoldus Orphanus és Terna-i Wykardus (venerabili in Christo patre B. Dei gratia episcopo Olmocensi,