Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)
1424
444 1424. szeptember 19. velet elolvasása után adják vissza bemutatójának. - A szöveg felett jobbra és a pecsét alatt: Relatio magistri Ladislai de Chap pridem vicecancellarii. Papíron, a szöveg alatt pecsét nyomával. DL 11560. (NRA 559-17.) 1077 Szept. 19. (Bude, 50. die oct. Jacobi) Zs. emlékezetül adja, hogy Gereben-i Péter fia: János és Lóránt fia: Hermann Zanthow-i Laczk Dávid szlavón bán előtt perbe vonták Bykzaad-i Imre fiait: Miklóst és Györgyöt, hogy ezek az előző időszakban egy Hraschyna birtokukhoz tartozó birtokot erőszakkal elfoglaltak és azt ma is használják. A per a bán halasztólevele értelmében 1418. Mihály-nap nyolcada utáni hétfőre (okt. 10.) jutott, amikor is a felperesek ügyvédje igazságot kért. Ekkor a bán előtt az alperesek ügyvédje: Koz Imre azt válaszolta, hogy az alperesek nem foglalták el a felperesek egyik birtokát sem, de ha ezek mégis tudnak olyanról, amit elfoglaltak, akkor recaptiválják azt és iktassák a maguk részére. Ekkor a bán a csázmai káptalannak küldött levéllel elrendelte, hogy a saját, illetve a káptalan emberei mindenszentek 8. napján (nov. 8.) végezzék el a recaptiválást, iktatást és birtokbecsüt, és kérte, hogy erről a káptalan tegyen neki jelentést András-nap nyolcada utáni hétfőre (dec. 12.). - Ekkor megjelent Pető Zenche-i prédiális a felperesek nevében báni levéllel és bemutatta a csázmai káptalan válaszlevelét, miszerint Magalyowcz-i Ugrin fia: György báni és Mátyás pap káptalani emberek a kitűzött időpontban Hraschyna-ra, majd az ex alia parte antiqui meatus fluvii Lo- nya appellati, scilicet a plaga occidentali eiusdem antiqui meatus dicti fluvii et a parte possessionis Hraschyna elhelyezkedő, az alperesek kezén lévő vitás birtokra mentek, ahol összehívva a szomszédokat és határosokat meg a felek ügyvédeit: Magalowcz-i Ugrin fiát: János diákot és Ivánka fiát: Quirinus-t, azt a felperesek részére recaptiválni és a részükre iktatni kívánták, amikor az alperesek ügyvédje ellentmondott. - Mikor Pető az ellentmondás okát kérdezte, Koz Imre az alperesek nevében zágrábi levéllel azzal érvelt, hogy az alperesek nem a körösi, hanem a zágrábi széken kötelesek válaszolni, hiszen a vitás birtok utóbbiba esik. Ez ellen Pető azt hozta fel, hogy noha a vitás birtok valóban a zágrábi szék területén található, az alpereseknek ott nincs más birtoka, ezért nem ott kell pereskedniük, sőt, mivel az alperesek ügyvédje a felek akaratából eddig a körösi széken, rendes bírójuk, a bán előtt halasztgatta mindig új időpontra a pert, ezért azt ott is kell befejezni. Mivel ekkor a bán úgy határozott, hogy az alperes ügyvédje a körösi széken válaszoljon, ez a per áthelyezését kérte a kúriába, az országbíró elé, amiért a bán Szlavónia szokásjogának megfelelően a pert áthelyezte oda (1419.) vízkereszt nyolcadára, meghagyva a feleknek, hogy az országbíró ítéletét mutassák fel böjtközép nyolcada utáni hétfőn (1419. ápr. 3.). - A per az utóbbi időponttól több halasztással hol az országbíró, hol Dávid bán előtt zajlott, és a kitűzött időpontokban hol Miklós, hol György maradt távol, hagyva, hogy a bán őket leveleivel bírságban marasztalja el. Mindkét alperest kétszer-kétszer megidéztette maga elé, majd Györgyöt makacssága miatt három vásáron történő kikiáltással 1418.(!) Jakab-nap nyolcada utáni hétfőre idéztette. - Ekkor megjelent János diák a felperesek és Koz Imre az alperesek nevében csázmai levéllel, majd utóbbi bemutatta a bánnak Zs. Konstanzban, 1418. máj. 12-én kelt oklevelét (ZsO VI. 1903.), amelynek megfelelően Zs. megparancsolta a bánnak, hogy a pert, különösen Imre király hamisnak
