Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

45. 1957. október 24.

1957. október 24. MT ülések jegyzőkönyvei következtében az állami iparból a magánkisipari, szövetkezeti ipar felé állandó munkás áramlás tapasztalható. A kisiparban mutatkozó káros jelenségek ellen nem volna helyes a kiadott iparengedélyek visszavonásával harcolni, hanem gazdasági intézkedéseket kell tenni, hogy azok a jelenségek, amelyek 10-20 000 kisiparos számára havi 10-15 000 forintos jövedelmet biztosítanak, ne legyenek tartósak. Helyes volna, ha a Minisztertanács felszólítaná a Gazdasági Bizottsá­got, hogy vizsgálja meg az így kialakult és a nagyipar munkáját zavaró tényező­ket. Vannak adminisztratív módszerek is a káros jelenségek megszüntetésére, így pl. a tavasszal megengedett szabad árképzést a kisiparban meg kell szüntetni, de az alapvető intézkedéseknek nem adminisztratív jellegűeknek kell lenniök. Figyelemre méltó, hogy a legjobban kereső kisiparosok keresete nagyobb rész­ben abból adódik, hogy az állami szervek kisiparosokkal dolgoztatnak. Egyes vállalatoknál egy millió forintot is meghalad azoknak a munkáknak az összege, amelyeket kisiparosokkal végeztettek. Egyes helyeken kedvezőtlen eredmények a munka rossz szervezéséből adódnak. A mezőgazdaságban jó termés volt, ennek ellenére a szabadpiaci árak magasab­bak voltak, mint a múlt évben és jelenleg is vannak olyan cikkek, amelyek ára magasabb a tavalyinál anélkül, hogy ennek komoly indokai volnának. A SZÖVOSZ változatlan erővel törekszik monopol helyzetének kiszélesítésére, és ennek keretében a felvásárlási árai és továbbadási árak között 100%-os árkü­lönbözetek alakulnak ki. Ez a spekulációnak tág lehetőséget nyújt, és sok száz milliós felesleges árkihatást okoz. Abban a gazdasági helyzetben, ami az év elején tapasztalható volt, természetes­nek kellett tekinteni a beruházások csökkentését. A beruházásokra előirányzott alacsony keretekből azt a következtetést kellett volna levonni, hogy a csökken­tett költségeket a legfontosabb beruházásokra kell koncentrálni, hogy a kevés pénzzel a lehető leghatékonyabban tudjunk gazdálkodni. Ennek ellenére a befe­jezetlen beruházások állománya nőtt és a felszabadulás óta a legmagasabb szin­tet, 13 milliárdot ért el. A Gazdasági Bizottság a beruházásokra szánt összegeket egy milliárddal felemelte. Ez az összeg azonban arra került felhasználásra, hogy az első félévben megindított rendszertelen beruházások pénzügyi rendezését lebonyolítsák. Bár mindannyiunknak oka van arra, hogy az eredmények alapján munkájának elismerését kérje, van még a munkának sok fogyatékossága. Az utóbbi időben sok olyan kérelem érkezik a minisztériumoktól, ami azt mutatja, hogy a miniszterek sem látják, hogy a gazdasági életben hol állunk. A termelés szintje, ha a háromnegyed évet hasonlítjuk össze az elmúlt háromnegyed évvel - és ezt reálisabbnak tartom, mintha a szeptember hónapot az elmúlt év szeptem­berével hasonlítanánk össze, amikor még a negyedévi hajrá éreztette hatását - akkor az elmúlt év háromnegyed évi termelési értékek 98%-ánál vagyunk. A munkáslétszám viszont a 101%-nál tart, a termeléshez viszonyított munkáslét­szám romlása tehát nem túlzottan jelentős. 940

Next

/
Thumbnails
Contents