Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
44. 1957. október 17.
MT ülések jegyzőkönyvei Előterjesztés a Minisztertanácshoz 1957. október 17. 1. Bérpolitikai intézkedések Az 1957-ben végrehajtott bérügyi intézkedések - beleértve a természetbeni juttatások kiterjesztését is - 1957-re mintegy 4,8 milliárd, teljes évre számítva mintegy 5,5 milliárd Ft béralap emelkedéssel járnak. Az intézkedések a bérből élők minden csoportjára, az összes népgazdasági ágakra kiterjedtek. Hatásukra a nominálbérek átlagosan mintegy 14-15%-kal emelkednek. A nominálbéreket emelő egyéb intézkedésekkel (gyermektelenségi adó, békekölcsönjegyzés megszüntetése stb.) együtt mintegy 19%-os emelkedés következett be. Figyelembe véve a májusban elrendelt áremelést, a reálbérek átlagosan mintegy 15%-kal lesznek magasabbak az 1956. évinél. A felhasznált összegnek mintegy 65-70%-át a munkások és kisegítő alkalmazottak, mintegy 30-35%-át az alkalmazottak kapták. Az állami iparban a munkásoknál végrehajtott béremelés mértéke átlagosan mintegy 17-18% volt. A legtöbb iparágban 12-14% közötti emelkedés következett be, de néhány területen, ahol a kereseti arányok ezt indokolttá tették, 30- 35%-os béremelés is történt. A szénbányászatban mintegy 30-35%, az élelmiszeriparban természetbeni juttatásokkal együtt 25-30% volt az emelkedés mértéke. Számottevően emelkedett az építőipar bérszínvonala is, mert az iparhoz hasonlóan végrehajtott béremelésen felül a kereset 15%-át kitevő idénypótlék is került bevezetésre. A munkásoknál végrehajtott intézkedések javították a különböző iparágak munkásainak keresete közötti arányokat, de fokozták a feszültséget a munkások és alkalmazottak bérszínvonala között. Ezért, hogy legalább az 1956. III. negyedévi arányok helyreálljanak a munkások és alkalmazottak keresete között, illetve bizonyos mértékig javuljanak is az akkori arányokhoz képest, az alkalmazottaknál is fel kellett emelni a béreket, átlagosan olyan mértékben, mint a munkásoknál. Egyes területeken az átlagosnál nagyobb mértékű emelésre volt szükség, (pl. a MÁV, Posta dolgozóinál stb.) 2. Bérfegyelem és bérgazdálkodás A végrehajtott intézkedések igen nagy megterhelést jelentettek az ellenforradalom miatt súlyos megrázkódtatásokat szenvedett népgazdaság számára. Fokozták ezeket a terheket azok a törvénytelen béremelések is, amelyeket a kormány által elrendelt béremelésen felül hajtottak végre, valamint az a körülmény, hogy a termelékenység emelkedésével együtt - bár annak a színvonala jelentősen elmaradt az 1956. III. negyedévitől - február, március hónapban a bérszínvonal is tovább emelkedett, főként a munkásoknál. 925
