Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
44. 1957. október 17.
1957. október 17. MT ülések jegyzőkönyvei A bérhelyzet megszilárdítása érdekében kettős irányú intézkedésre volt szükség: a) Fel kellett számolni a jogtalan béremeléseket és a törvénytelenül felvett ösz- szegeket vissza kellett fizettetni. Ennek érdekében többek között felülvizsgálatra került a gépkocsivezetők bérrendezése, az építőipari munkások bérrendezése és a természetbeni juttatások rendszere. Ezekben a kérdésekben még az év elején, illetve első felében újabb szabályozás történt. Jogtalanul kifizetett bérek címén a Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint június végéig több, mint 300 millió Ft-ot vontak le, az év végéig pedig további mintegy 90 millió Ft levonására került sor. b) Meg kellett akadályozni, hogy a bérszínvonal tovább emelkedjék mielőtt az ipar a korábbi termelékenységi színvonalat el nem éri, és biztosítani kellett, hogy a bérszínvonal alakulása, a kereseti arányok változása a következő években is tervszerűen, a népgazdaság teherbíró képességével összhangban történjék. Ennek érdekében került bevezetésre az átlagbér ellenőrzés. A statisztikai adatok szerint a bérszínvonalnak február, március hónapban januárhoz képest bekövetkezett emelkedése után a keresetek legtöbb tárcánál visszaálltak a januári színvonalra, sőt mivel a januári bérszínvonal is tartalmazott jogtalan béremelést, a legutóbbi hónapok bérszínvonala többnyire a januári átlagbérnél alacsonyabb. A bérek emelkedését tehát sikerült megakadályozni, ami jelentősen hozzájárult az árualap és vásárlóerő közötti aránytalanság csökkentéséhez. A bérek közötti aránytalanságok kialakulásának meggátlása, valamint a bérek helyes irányú ösztönzésének fokozása szempontjából szükség volt, főként a munkásoknál, újfajta teljesítménybérezési módszerek bevezetésére, valamint a normák kezelésével kapcsolatos rendelkezések módosítására. Ezek az intézkedések, bár még csak néhány hónap tapasztalatai alapján értékelhetők, hozzájárultak a bérfegyelem megszilárdításához, és az ösztönzést a túlzott mennyiségnövelés helyett a minőség, gazdaságosság irányában is érvényesítették. A keresetek közötti arányok - a KSH adatai szerint - javultak iparági szinten, a különböző iparágak és szakmák között is. Az azonos szakmájú, különböző vállalatoknál foglalkoztatott munkások bére között még mindig számottevő aránytalanságok állnak fenn. Ezek megszüntetése hosszabb időt vesz igénybe. A népgazdaság szempontjából legdöntőbb iparágakban, a nagy szaktudás vagy nagy fizikai erőt igénylő munkakörökben legmagasabbak a keresetek, tehát az iparágak és szakmák keresetek szerinti sorrendje nagy vonásokban kielégítő. A bérhelyzetet jelenleg általában a megszilárdulás folyamata jellemzi. A minisztériumi iparban többnyire megtartják az előírt átlagbéreket. A közlekedési javítóiparban, ahol a keresetek eddig indokolatlanul magasak voltak, és még ma is túlhaladják a törvényesen megengedett színvonalat, folyamatban van az átlagbér ellenőrzés olyan módosítása, ami biztosítja a törvényes színvonal megtartását. Lazaságok vannak azonban a helyi, tanácsi felügyelet alatt álló iparban, főként a helyiiparban, annak ellenére, hogy Apró elvtárs néhány hónappal ezelőtt történt felszólítása után a törvényes bérszínvonal helyreállítása érdekében tettek intézkedéseket. Az átlagbér ellenőrzés bevezetését a helyiiparban csak most hajtják 926
