Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

38. 1957. augusztus 22.

1957. augusztus 22.

Kossá István elvtárs a 2. §. (1) bekezdésében foglaltakat9 kifogásolta, mert ez olyan kategóriák számára biztosítana kártalanítást, amely kategóriák kártalanítási igényét a kormány már egyszer elutasította.

Kádár János elvtárs rámutatott arra, hogy a 2. § (1) bekezdésében foglaltak és az 1957. évi 10. tvr. rendelkezései között ellentmondás van. Ez az ellentmondás azzal jár, hogy a régebben állami kezelésbe vett és az 1957. évi 10. törvényerejű rendelet alapján nem kártalanított kulákok alacsonyabb mértékű kártalanítást kaphatnak, mint azok, akiket az 1957. évi 10. tvr. alapján már kártalanítottak. Ezt a különbségtételt a parasztság nem fogja megérteni és nem is tudja helyeselni.

Kossá István elvtárs javasolta annak kimondását, hogy ha kártalanítási csereingatlan más községben áll csak rendelkezésre, úgy ez a járáson belül nem lehet a kártalanítandó lakóhelyétől távol eső községben.

Dobi István elvtárs javasolta, hogy a kormány az előterjesztést vegye le napirendről, és előzetes tárgyalásra a Mezőgazdasági Bizottságnak adja ki.

Apró Antal elvtárs javasolta, hogy a kormány elvileg fogadja el az előterjesztést azzal, hogy a végleges szöveget a Mezőgazdasági Bizottság hagyja jóvá.

A kormány az előterjesztést a következő módosításokkal és kiegészítésekkel elfogadta:

a) A 25-50 kát. holdas tartalékföldeket kártalanításra nem lehet felhasználni.

b) A 2. § (1) bekezdését módosítani kell. Az új szövegben ki kell fejezni azt a gondolatot, hogy azoknál a birtokoknál, amelyek ténylegesen több éve közületi kezelésben vannak, és a népgazdaság érdeke megkívánja, hogy továbbra is közületi kezelésben maradjanak, a tulajdonjogi rendezést végre kell hajtani. A tulajdonjogi rendezés végrehajtása esetén - amennyiben kártérítésnek van helye - az 1957. évi 10. sz. tvr. alapján kell a kártérítést megállapítani.

c) Az 1. § (1) bekezdésénél ki kell mondani, hogy annak érdekében, hogy kártalanításként földingatlant lehessen adni, a járáson belül más község területén is lehet kártalanításként

MT ülések jegyzőkönyvei

9 A tervezet 2. § (1) bekezdését a következőképpen fogalmazták meg: „Dolgozó parasztnak vagy dolgozó kisembernek nem tekinthető személy tulajdonát képező olyan mezőgazdasági ingatlant és az azon lévő épületet, amely 1957. február 3. előtt hatósági intézkedés következtében állami gazdaság, -tan, -kísérleti és célgazdaság, állami vállalat, intézet, intézmény, termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport vagy a községi (városi) tanács kezelésébe került, állami tulajdonba vettnek kell nyilvánítani, és további hasznosításáról az erre vonatkozó szabályok szerint kell gondoskodni.”

Kossá István valószínűleg a 2. § (2) bekezdésének tartalmát kifogásolta, amely lehetővé tette volna az előbbi bekezdés alapján tulajdonba vett mezőgazdasági ingatlanokért a volt tulajdonos kérelmére a földkártalanítást.

760