Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

38. 1957. augusztus 22.

3. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak baleseti kártalanítása"

Előadó: Kisházi Ödön elvtárs

A vitában részt vettek: Polonyi Szűcs Lajos elvtárs, Dobi István elvtárs, Kisházi Ödön elvtárs

Polonyi Szűcs Lajos elvtárs javasolta, hogy a határozat szeptember 1-jével lépjen hatályba.

Dobi István elvtárs kifogásolta Polonyi Szűcs Lajos elvtárs javaslatát, mert ez az ez évi aratás-cséplés során bekövetkezett balesetekre a biztosítást nem terjeszti ki.

Kisházi Ödön elvtárs az eredeti előterjesztés elfogadását javasolta.

A kormány az előterjesztést elfogadta.5 6

4. Mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről szóló 1957. évi 10. számú törvényerejű rendelet kiegészítése7

Előadó: Dögéi Imre elvtárs

A vitában részt vettek: Kádár János elvtárs, Kossá István elvtárs, Polonyi Szűcs Lajos elvtárs, Dögéi Imre elvtárs,8 Dobi István elvtárs, Apró Antal elvtárs

MT ülések jegyzőkönyvei 1957. augusztus 22.

5 Az előzményekre lásd a 32. sz. dokumentumot. A beterjesztett előterjesztés a korábbihoz képest a tervezett intézkedés költségkihatásait is tartalmazta. A mezőgazdasági tsz-ek tagjai betegség esetére már a tervezett intézkedés bevezetése előtt is biztosítva voltak, és annak keretében orvosi, kórházi és gyógyszerellátásban részesültek. Költségtöbblet amiatt jelentkezett, hogy a baleseti sérültek a fenti szolgáltatásokon felül táppénzre, gyógyászati segédeszközökre, baleseti járadékra, illetve rokkantsági vagy hozzátartozói nyugdíjra és útiköltség térítésre is jogosultak. Az előterjesztés szerint ezek egy főre eső évi költségkihatása 20,32 Ft volt.

6 Lásd a kormány 54/1957. (VIII. 29.) sz. rendeletét a Magyar Közlöny 1957. augusztus 29. 92. számában.

7 Az 1957. évi 10. sz. tvr. végrehajtása közben több olyan kérdés vetődött fel, amely a tvr. módosítását, ill. kiegészítését tette szükségessé. Egyrészt egyes községekben nem volt 25 kát. holdnál kisebb szétszórt állami tartalékföld, így a kártalanítási igényeket nem lehetett megoldani. A probléma megoldására az előterjesztés azt javasolta, hogy ilyen esetben a földkártalanítást ugyanazon vagy szomszédos járáshoz tartozó más községben lévő 25 kát. holdnál kisebb szétszórt állami tartalékföldekből kaphassák meg. Kivételesen kártalanítás ill. földvisszaadás céljára felhasználhatónak javasolták azokat az erősen tagolt, lakóházakkal, tanyákkal sűrűn beépített állami tartalékföldeket is, amelyek nagyüzemi gazdálkodásra nem voltak alkalmasak. Az előterjesztők rendezni kívánták azoknak az ingatlanok a tulajdoni helyzetét is, amelyek hatósági intézkedés következtében állami gazdaság, állami vállalat, tsz tulajdonába kerültek - ezek állami tulajdonba vételét javasolták. Ezen kívül a szocialista szektor földigényének biztosítása céljából azt javasolták, hogy az állami tartalékföldekre kötött és 1957. február 3. után lejárt haszonbérleti szerződéseket a 10. tvr. 11. §-ának (5) bekezdése alapján csak abban az esetben lehessen meghosszabbítani, ha a tartalékföldre állami gazdaságnak, tsz-nek, tszcs-nek szüksége nincs.

8 Polonyi Szűcs Lajos és Dögéi Imre hozzászólását a jegyzőkönyv nem rögzítette.

759