Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

24. 1957. április 25.

1957. április 25.

Éppen az ellenforradalmi események bizonyítják, hogy a proletárdiktatúra megszilárdítása érdekében még fokozottabban van szükség személyzeti munkára, központilag irányított tervszerű káderpolitikára, erős, a szocializmus ügyéhez hű munkatársakból álló személyzeti apparátusra, amely egyrészt segíti a vezetőket a politikailag és szakmailag, valamint osztályszempontból egyaránt megfelelő vezető káderek kiválasztásában, megteremti azok továbbfejlődésének lehetőségeit, biztosítja az utánpótlást, elősegíti az államapparátus megtisztítását az ellen- forradalmi elemektől, másrészt gondoskodik az összes dolgozók személyi nyilvántartásáról.

Szükséges tehát, hogy újra meghatározzuk a személyzeti munka tartalmát, módszereit, a személyzeti osztályok feladatait.

MT ülések jegyzőkönyvei

I.

A. Irányelvek a személyzeti munkára és feladataira

1. A személyzeti munka fontos politikai munka, ezért abban csak teljesen megbízható, kipróbált, párthü, nagy élettapasztalattal és emberismerettel bíró munkatársak vehetnek részt. Osztályidegen elemeket a személyzeti munkába nem szabad bevonni.

Doleschall elvtárs javasolja annak kimondását, hogy a személyzeti munkában való részvétel előfeltétele az előterjesztésben felsoroltakon kívül a szakmában való kellő jártasság is.

Ezt a kiegészítést nem javasoljuk a határozatba bevenni.

2. A hivatal, intézmény, üzem stb. káderhelyzetéért az illető szerv vezetője a felelős. Ezért a személyzeti osztály (csoport, előadó, továbbiakban: osztály) az üzem, hivatal, intézmény felelős vezetőjének van alárendelve. A személyzeti osztályok vezetőinek véleménye nélkül személyi ügyekben (kinevezés, előléptetés stb.) nem lehet dönteni.

Csergő elvtárs javasolja annak kimondását, hogy az illetékes vállalati igazgató stb. nem köteles minden esetben a személyzeti apparátussal minden kinevezés, előléptetés, kitüntetés ügyét véleményeztetni, hanem azt saját belátása szerint, a személyzeti apparátus mellőzésével is végezheti.

Csergő elvtárs javaslatával nem értünk egyet, mert a személyzeti osztályok tevékenységének egységét megbontja.

A párt vezető szerepéből következik, hogy az állami vezetők a hatásköri listában szereplő állásokat az illetékes pártszerv jóváhagyásával tölthetik be. Vitás esetben a felsőbb párt- és államigazgatási szervek együttesen döntenek.

3. Az egyes szervek személyzeti osztályai nincsenek fölé- és alárendeltségi viszonyban, kizárólag az intézmény, hivatal, vállalat stb. felelős vezetőjének vannak alárendelve. A felső szervek személyzeti munkatársai elvi iránymutatással, tanácsadással segítik az alsóbb szervek személyzeti munkáját. Tevékenységüket a proletárdiktatúra erősítése érdekében a politikai és szakmai kö423