Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

Bevezető

Bevezető A nyilatkozatról folyó vita ismertetésétől ez alkalommal eltekintünk,66 arra azonban érdemes felhívni a figyelmet, mivel indokolta Kádár a kormánynyilatkozat nyilvánosságra hozatalának szükségességét a kormány átalakítását megelőzően. Nem titkolta, hogy a kormány addigi tevékenységét alapvetően adminisztratív és repressziós intézkedések képezték, s azokat egy tisztán kommunista kormány hozta meg. Éppen azért tartotta fontosnak, hogy akkor, amikor már a demokratizmus kiszélesítését célzó intézkedések kerülnek napirendre, ugyanaz a kormány nyilatkozzon, amely a kijárási tilalmat, a statáriumot stb. elrendelte. „Ez a kommunista mozgalomnak és a Magyar Szocialista Munkáspártnak is olyan politikai tőkéje, amiről nem szabad lemondani, el­lenkezőleg, ki kell ezt használni és megmutatni, hogy a kommunisták maguk azok, akik szakítva az elmúlt 6-8 év gyakorlatával, a demokratizmust akarják elmélyíteni.”67 A Központi Bizottság 1956. december 28-án elhalasztotta a vitát a kormány- programról, és olyan határozatot hozott, hogy a KB-tagok és a kormánynak azok a tagjai, akik nem KB-tagok, a munka meggyorsítása érdekében december 31-ig jutassák el ész­revételeiket a Központi Bizottság titkárságához. Ugyanekkor határoztak arról is, hogy a Központi Bizottság január 3-án du. 4 órakor még egy ülést tart.68 (Ez utóbbi azonban elmaradt - feltehetőleg a bolgár, román, csehszlovák, szovjet és magyar párt- és kor­mány vezetőinek budapesti tanácskozása miatt.) A kormány 1956. december 28-ai ülé­sén úgy döntött, hogy később meghatározandó időben rendkívüli ülést tart, melyen a kormányprogramot tárgyalja meg, erre azonban szintén nem került sor. A kormánynyi­latkozat a Népszabadság 1957. január 6-ai számában ennek ellenére megjelent, amit Friss István az MSZMP IKB Szervező Bizottságának 1957. január 12-ei ülésén szóvá is tett: „Nem helyes az sem, hogy megbeszéltük a legutóbbi KB-ülésen, hogy a kormány- nyilatkozatot megvitatjuk, s az megjelent anélkül, hogy ez megtörtént volna.”69 A kormánynyilatkozat tíz blokkba csoportosítva70 vette száma a legfontosabb­nak ítélt tennivalókat. A kormány továbbra is egyik legfontosabb feladatának tekintette a kormányzati szervek demokratizmusának továbbfejlesztését és az államapparátus egy­szerűsítését. A központi szervek összevonásával, szervezetük egyszerűsítésével párhu­zamosan ígéretet tett az államhatalom helyi szervei hatáskörének és gazdasági önállósá­gának növelésére, a decentralizáció tényleges megvalósítására. A gazdaság talpra állításában kulcskérdésnek tekintették a széntermelés növelé­sét, s addig is, amíg az nem biztosította a szükséges energiamennyiséget, a nyilatkozat kilátásba helyezte egyes üzemek termelésének korlátozását, ill. leállítását és szigorú takarékossági intézkedések bevezetését a szén- és energiafogyasztás terén. Az infláció veszélyének elhárítása érdekében a további béremelések befagyasztása mellett a beruhá­zások csökkentését helyezték kilátásba. A normális helyzetre való mielőbbi áttérés érde­kében a kormány szükségesnek tartotta, hogy mindenekelőtt a közeli hónapokra és az 66 Lásd: Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei. I. kötet. I. m. 281-291. 67 Uo. 281. 68 Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei I. kötet. I. m. 291. 69 A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei V. kötet. I. m. 72. 701. Az államhatalom erősítése és további demokratizálása; II. Napirenden lévő átmeneti gazdasági intézkedések; III. Feladatok az ipar terén; IV. Feladatok a mezőgazdaságban; V. Kereskedelem; VI. A gazdasági vezetés módszereiről; VII. A művelődés ügyéről; VIII. Az állam és egyház viszo­nyáról; IX. Külpolitikai kérdésekről, X. A nemzet haladó erőinek összefogásáról. 28

Next

/
Thumbnails
Contents