Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető mány átalakítására. A testület az előterjesztést elfogadta és annak értelmében elhatározta, hogy javaslatot tesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsához Rónai Sándornak, az Ország- gyűlés elnökének a Kormányban ideiglenesen viselt tisztsége alóli felmentésére; dr. Doleschall Frigyesnek, Kállai Gyulának, Biszku Bélának, Révész Gézának a Kormány tagjává történő megválasztására. A Kormány egyidejűleg úgy határozott, hogy amennyiben az Elnöki Tanács a fenti előterjesztéseket magáévá teszi, dr. Doleschall Frigyest az Egészségügyminisztérium, Kállai Gyulát a Művelődésügyi Minisztérium, Biszku Bélát a Belügyminisztérium, Révész Gézát a Honvédelmi Minisztérium vezetésével bízza meg. Tekintettel arra, hogy a honvédelmi és belügyi tárca vezetőinek tisztét betöltötték, a fegyveres erők minisztere tisztség fenntartására nem volt már szükség, ezért a kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak, hogy Münnich Ferencet, a Kormány elnökhelyettesét a Kormány első elnökhelyettesévé válassza meg.29 A február 28-ai ülésen a miniszterelnök arra is javaslatot tett, hogy a kormány üléseire tanácskozási joggal hívják meg a minisztériumok vezetésével ideiglenesen megbízott személyeket, valamint Rónai Sándort.30 Március elejére tehát többé-kevésbé kialakult az a kormányzati struktúra, amit 1957. május 9-én jóváhagyott az Országgyűlés. A kormányzati struktúra véglegesítésével párhuzamosan 1957 tavaszán több feljegyzés is készült a kormány titkárságának feladatairól és apparátusának szervezetéről. Tudomásunk szerint ezek közül a legkorábbi a kormány titkárságának vezetője, Halász József által készített 1957. március 2-ai keltezésű feljegyzés. Halász szükségesnek vélte, hogy a kormánynak és vezetőinek rendelkezésére álljon egy politikailag szilárd, szakmailag jól kvalifikált, a minisztériumoknak és az országos állami szerveknek megfelelően tagolt apparátus, amelyre támaszkodva könnyíteni lehet az egész államszervezet vezetését, gyorsítani lehet az egyes ügyekben a döntések meghozatalát. E szervezeti struktúra kialakítása mellett szólt az is, hogy véleménye szerint a párt KB apparátusában nem épülnek ki hasonló természetű részlegek, ezért a kormány döntéseinek előkészítése, munkájának segítése fokozott felelősséget ró az apparátusra.31 Halász feljegyzése részletesen felsorolta azokat a feladatokat is, amelyeket szerinte a Titkárság apparátusában dolgozóknak el kellett látni. Ezek közé tartozott a kormány munkatervének előkészítése, a kormány elé kerülő határozati javaslatok tartalmi és jogi felülvizsgálata, az egyes ülések napirendjének előkészítése és az ülés anyagának elkészítése, a kormány üléseiről a jegyzőkönyvek elkészítése, a végrehajtásért felelős személyek részére a határozatok, jegyzőkönyvek vagy jegyzőkönyvi kivonatok kézbesítése. Emellett a Titkárság feladatának tekintette a jogszabályok egységes formájának biztosítását, az állami szervek szerkezetére, fejlesztésére vonatkozó kérdések megoldásának elősegítését, a kormányhoz érkezett panaszok és beadványok feldolgozását, a Magyar Közlöny kiadását. Az előterjesztés javaslatot tett a Minisztertanács Titkársága új 29 Az erre vonatkozó NET határozat megjelent a Magyar Közlöny 1957. 25. száma Személyi részében. Ugyanebben a számban jelent meg a kormány 1025/1957. (III. I.) sz. határozata az állam- igazgatás egyes ágainak vezetéséről. 30 A kormány 3114/1957. sz. határozata alapján a kormány ülésén - tanácskozási joggal - rendszeresen részt vett Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke, dr. Csanádi György, Csergő János, Czottner Sándor, Incze Jenő, Kilián József, Kiss Árpád, Mekis József, Nagy Józsefné, Nyers Rezső és Tausz János. 31 MÓL XIX-A-2-gg 56. d. 22/1957. 17
