Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető szervezetének kialakítására is, amely az elnök, elnökhelyettes, Marosán György és Apró Antal titkársága mellett Jogi- és ügyviteli Osztályból, Tanácsszervek Osztályából, Protokoll, Sajtó, Gazdasági Osztályból, valamint ipari, mezőgazdasági, művelődésügyi, személyzeti, panaszügyekkel foglalkozó csoportból állt volna. Halász József azzal a megjegyzéssel küldte el feljegyzését Kádár Jánosnak, hogy az még csupán nyers tervezet, de talán felhasználható a kormány titkársága szervezetével és feladataival kapcsolatos véleménycseréhez. Arról nincs tudomásunk, hogy az anyagot milyen módon használták fel, vagy megvitatták-e. Halász Józsefet 1957. március 15-ei hatállyal felmentették a Titkárság vezetése alól32 és utódjául Olt Károlyt nevezték ki. Olt Károly 1957. április 5-én vetette papírra elképzelését a Minisztertanács apparátusának átszervezéséről és munkamódszeréről.33 Apró Antalnak címzett levelében személyes megbeszélést kért az anyag megvitatására és sürgette a Titkárság helyzetének tisztázását, mert egyfelől szükségesnek tartotta, hogy a kormánynak legyen egy jól dolgozó apparátusa, másfelől úgy vélte, hogy nem lehet a Titkárság szervezetében a bizonytalanságot fenntartani, mert az végképp demoralizálja az embereket. Olt Károly abból indult ki, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásával az államigazgatás felső vezetésében olyan szerkezeti változások következtek be, amelyek szükségessé teszik az elnökhelyettesi rendszerre felépített minisztertanácsi apparátus szervezetének és munkamódszereinek átalakítását. Korábban a Minisztertanács Titkársága az egyes elnökhelyettesekhez tartozó területeknek megfelelően osztályokra tagozódott és az egyes osztályok előadói egyben az egyes minisztériumok, vagy nagyobb minisztériumok esetében az egyes iparágak és az illetékes elnökhelyettes között összekötők voltak. Ennek a rendszernek Olt szerint voltak jó és rossz oldalai is, s mindezeket egybevetve olyan apparátus kiépítését tűzte ki célul, amely tehermentesíti a Minisztertanácsot, és emeli a vezetés színvonalát. A Minisztertanács végleges szervezetét és feladatkörét a kormány jövőbeni szervezeti felépítésétől tette függővé, de már a végleges kormányzati struktúra kialakítása előtt szükségesnek tartott bizonyos szervezeti változtatásokat. A Titkárságot a korábbi rendszertől eltérően úgy kívánta felépíteni, hogy annak egyes szervei ne kormánytagokhoz, hanem egységesen a Titkárság vezetőjéhez tartozzanak és feladataikat a Titkárság vezetőjén keresztül a kormánytagoktól vagy a kormány egészétől nyert útmutatások alapján lássák el. Ennek megfelelően Olt négy titkárság, és a Minisztertanács munkáját kiszolgáló technikai részlegek (kádercsoport, protokoll csoport, gazdasági osztály, TŰK stb.) felállítását javasolta. A titkárságok közül a Gazdasági titkárság a Gazdasági Bizottság felé látta volna el a titkársági teendőket, az Államigazgatási titkárság feladata lett 32 Halász József felmentésének pontos okát nem ismerjük. Egyik ismerőse, Jakus Jenő 1957. március 17-én a Moszkvában tartózkodó volt rákosista vezetőknek a következőképpen kommentálta Halász leváltását: „Nem akarom ezt a dolgot itt bővebben kommentálni, de a Halász nagyon „megérdemelte” az eltávolítását. Én őt sohasem tartottam nagykapacitású embernek, s ez a véleményem csak akkor ingott meg, amikor október 23-tól november 4-ig láttam, hogy milyen bámulatos gyorsasággal rohan jobbra, milyen ügyesen csoportosítja személyi és hivatali „pozitívumait” és „negatívumait” [...] November 4-e után azonban ez az aktivitása megtört minden vonalon, nem volt képes ellenkező irányú aktivitássá átalakulni, s úgy nézett ki a dolog, hogy tudat alatt ő Nagy Imre barátja maradt.” (Open Society Archive Hegedűs András iratai 361/0/4) 33 A dokumentumot lásd: MÓL XIX-A-22-gg 56. d. 22/1957 18
