Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

48. 1957. december 5.

1957. december 5. MT ülések jegyzőkönyvei A tervezet szerint a nyugdíjjogosultsághoz 20 nyugdíjév szükséges. Szövetkezet­fejlesztési szempontok azonban indokolják, hogy a következő 3 évben belépők részére kedvezőbb feltételt (10 nyugdíjév) biztosítsunk, és lehetőséget nyújtsunk arra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalomban úttörő munkát végzett alapító ta­gok kivételesen 5 év alapján is részesíthetők legyenek nyugdíjban. Egyes mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainál a jövedelem lényeges elté­rést mutat. A biztosítás keretében a jelentkező terhekre való tekintettel is helyes­nek látszik a szolgáltatásokat a termelőszövetkezeti tagok országos átlagjöve­delme alapján megállapítani. Ez az átlagos jövedelem jelenleg havi 900 forint körül van. Ennek megfelelően a tervezet szerint járó 35%-os öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíj 320 Ft körül lesz. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok jelenlegi létszámát és kormegoszlá­sát, valamint az alapító tagok kedvezményes nyugdíjjogosultságát figyelembe véve a várható maximális költség az 1958. évre 35 millió forintra tehető. Ez a teher a kihalás miatt csökken ugyan, de az időközben nyugdíjjogosultságot szer­ző tagok részére megállapított nyugdíjak folytán a teher lényeges változásával - legalább is néhány éven belül — nem kell számolni. Később a teher természetsze­rűen emelkedni fog. Az 1957. és 1958. évekre a tervezet szerint a termelőszö­vetkezeti tagok havi 900 Ft átlagjövedelem figyelembevételével 3%-os nyugdíj- járulékot, tehát havi 27 Ft-ot fizetnének. Az ebből származó bevétel, ha a terme­lőszövetkezetek a járulékfizetési kötelezettségeiknek hiánytalanul eleget tesznek, a közvetlen nyugdíj kiadásokat fedezi. Minthogy azonban számolni kell azzal, hogy a járulék teljes összegében nem folyik be, szükségesnek látszik, hogy az esetleges hiányokat az 1958-1959. évre az állam fedezze. A tervezet szerint 1960 és a következő évekre vonatkozólag a nyugdíjjárulékot felül kell vizsgálni, mert mind a nyugdíj terhek, mind pedig a taglétszám növeke­désével kell számolni, és e két tényező figyelembevételével a nyugdíjjárulék összegét újból meg kell állapítani. A tervezet a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugellátásának alapvető kérdéseit szabályozza. A végrehajtás szempontjából szükséges részletes rendel­kezéseket a Minisztertanács által kiadandó rendelet és a munkaügyi miniszter végrehajtási rendelete fogják tartalmazni. A tervezettel kapcsolatban Dobi elnök elvtárs több módosítást javasol. Ezek egy részét a tervezetbe bedolgoztuk. A tervezet 9., 19., 33. §-aival kapcso­latos módosító javaslatok olyan természetű részletkérdésekre vonatkoznak, ame­lyeket célszerűbb a törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadandó kor­mányrendeletben szabályozni. Dobi elnök elvtárs javasolja a termelőszövetkezetek nyugdíjjárulékából szárma­zó bevételt alapszerüen kezelni, és az így képzett nyugdíjalap, mint önálló jogi személy külön igazgatóság irányítása alatt álljon. Ezzel a javaslattal ezidőszerint nem érthetek egyet, és javasolom, hogy a Minisztertanács ezt a kérdést abban az időpontban vizsgálja meg, amikor a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok 1042

Next

/
Thumbnails
Contents