Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

48. 1957. december 5.

MT ülések jegyzőkönyvei 1957. december 5. Mellékletek 1. Munkaügyi Minisztérium Szigorúan titkos! Szám: 00151/1957. TŰK Készült: 80 példányban 31. számú példány Tárgy: A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek tagjai nyugellá­tásának szabályozása Előterjesztés a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok száma jelenleg mintegy 120 000 főre tehető. Közülük igen tekintélyes azoknak a száma, akik elöregedésük vagy megrokkanásuk miatt a közös termelőmunkában megfelelően részt venni nem tudnak, és emiatt megélhetésük nincs biztosítva. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek alapszabályai kimondják ugyan, hogy szociális alapot kell létesíteni, és ennek terhére az elöregedett és megrokkant tagokat támogatásban kell részesí­teni, de a legtöbb termelőszövetkezet nem rendelkezik olyan anyagi eszközök­kel, hogy a rászorulóknak kielégítő támogatást nyújthasson. A termelőszövetkezetek teherbíró képessége különböző, és az öregek száma az egyes termelőszövetkezetek között nem egyenletesen oszlik meg. A kérdést tehát a szociális alap fejlesztésével nem lehet megoldani. Ezért a munkát végezni nem tudó termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik kellő ellátásáról csak nyug­díjbiztosítás bevezetésével lehet gondoskodni. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok élet- és mun­kakörülményei lényegesen eltérnek a munkaviszonyban álló dolgozók élet- és munkakörülményeitől, a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó nyugdíj­szabályoknak a termelőszövetkezeti tagokra való kiterjesztése helyett célszerű a kérdést külön biztosítási rendszer bevezetésével megoldani. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok háztáji földdel rendelkeznek, és természetbeni juttatásokat is kapnak, soknak családi háza van, és aprójószágot tartanak. Ezért a pénzbeli juttatásnak nincs olyan nagy jelentősége, mint a bérből élő dolgozóknál. A tapasztalat szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak később hagyják abha a munkát, mint az iparban foglalkoztatott dolgozók, ezért a tervezet az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt férfiaknál betöltött 65, nőknél betöltött 60 évre te­szi. 1041

Next

/
Thumbnails
Contents