Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
48. 1957. december 5.
1957. december 5. MT ülések jegyzőkönyvei nisztérium tett észrevételt. Amennyiben all. oldal c. pont utolsó bekezdését úgy módosítjuk, hogy a „közép és hosszú lejáratú” szavak elé „a túlteljesítés szintjétől függően 20-50%” szavak kerülnek, úgy a Pénzügyminisztérium észrevételétől eláll. A módosítással egyetértek. A 14. oldal b. pontjánál és a c. pontnál az „1957. évben” kifejezés helyett „1957-58. telén” kifejezést kell használni. A 15. oldalon szerepel az Élelmezésügyi Minisztérium észrevétele, mely szerint ellenzi a bérhizlalási akciót. Javasolja, hogy a kormány a bérhizlalást hagyja meg, mert ez előnyös a tsz-re, ugyanakkor nem hátrányos az államra. A 17. oldal első bekezdésével kapcsolatban Dobi István elvtárs javasolta, hogy a szöveget módosítsuk, mert ebben a formában úgy néz ki, mintha be akarnánk avatkozni a termelőszövetkezetek életébe. Ezzel az észrevétellel egyetértek. A 17. oldal d. pontjával kapcsolatban a Mezőgazdasági Bizottság azt javasolja, hogy jó mezőgazdasági szakembereket hívjanak meg a termelőszövetkezetek három évi munkára. Ez alatt az idő alatt pedig meglévő állásukat, amelyek kísérleti intézeteknél vagy kutató intézeteknél vannak, tartsa fenn az állam ezek számára. Mintegy 50 embert lehetne így a termelőszövetkezetek megerősítésére adni. Ezzel a javaslattal egyetértünk annál is inkább, mert a mezőgazdasági kutatóknak és a fiatal tudósoknak rendkívül hasznos az, ha néhány évet termelőszövetkezetben dolgoznak. A 20. oldalon a termelői szakcsoportok kifejezés mellett használjuk a szakszövetkezetek kifejezést is, ez esetben a SZÖVOSZ eláll a 21. oldalon feltüntetett észrevételeitől. Ez a Mezőgazdasági Bizottság javaslata és ezzel magam is egyetértek. A 22. oldalon szereplő pénzügyminisztériumi észrevételtől a minisztérium eláll, ha a vitatott szöveget úgy fogalmazzuk meg, hogy „a hitelcél megvalósításához szükséges pénzből 50%-ot az állam és a földműves-szövetkezetek, 50%-ot a tagok biztosítanak”. A SZÖVOSZ elállt a 22. oldalon feltüntetett észrevételtől, valamint a 24. oldalon szereplő észrevételétől is. A 25. oldalon szereplő észrevételtől az Igazságügy-minisztérium elállt. A szövetkezeti törvény elkészítésének határidejét az Igazságügy-minisztérium 1958. június 30-ra kéri módosítani, mert előbb nem tudja a javaslatot elkészíteni. A fent előadottakon kívül még nagyszámú szövegezési észrevétel érkezett az anyaghoz, ezeket nem kívánja előadni, hanem a végleges szövegben átvezetik. Kádár János elvtárs: Bár az a véleménye, hogy ezt az előterjesztést most nem lehet elfogadni, és ezért napirendről le kell venni, mégis van néhány megjegyzés az anyaghoz, melyeket el kíván mondani. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése és fejlesztése a Magyar Nép- köztársaság társadalmi fejlődése szempontjából a legfontosabb kérdés. Ezek a problémák, amelyeket itt meg kell oldani, sem az állami iparban, sem az állami kereskedelemben vagy külkereskedelemben nem állnak fenn, de a mezőgazdaságnál igen, és ezek megoldására minden erőt összpontosítani kell. Ezzel a kér1022
