Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
48. 1957. december 5.
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. december 5. déssel kapcsolatban nálunk általában kétféle szemlélet figyelhető meg. Egyesek a termelőszövetkezetek kérdésével a mezőgazdaság gazdasági fejlesztése oldaláról foglalkoznak, és szemléletüket legegyszerűbben közgazdász szemléletnek lehetne mondani, ezek az elvtársak kissé elfeledkeznek ezenközben arról, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyben a szocializmus építésének is alapkérdését jelentik. Ez nem tekinthető ellenséges nézetnek. A másik nézetet úgy nevezném, hogy a szocializmusról ábrándozók szemlélete, akik hatékony gyakorlati intézkedésekkel hónapszámra késnek, miközben elvi kérdésekről vitáznak. Ezek közé kell sorolnom Magyari elvtársat is. Ezt mutatja a jelenlegi nagyon terjedelmes előterjesztés is, amelyben vannak olyan dolgok is, és ezek száma nem is kevés, amit már számos korábbi határozat is kimond. Az előterjesztés ezeken az általános deklarációkon túl nem mondja meg, hogy mit kell ezek alatt az általános deklarációk alatt érteni, holott ha konkrét intézkedések volnának az előterjesztésben, akkor ezek felett folyna a vita és így a viták eldöntése is közelebb vinne a cél megvalósításához. A baj az, hogy a két szemlélet egyike sem segíti a termelőszövetkezeteket. Mindazok, akik a szövetkezés ügyét elő akarják mozdítani, tegyenek erre vonatkozó konkrét javaslatokat, mert az előterjesztésből éppen ezek hiányoznak. Emlékezteti a kormányt arra, hogy tavasszal a gépállomások átszervezéséről szóló vitája kapcsán felhívta a Földművelésügyi Minisztérium figyelmét arra, hogy a gépállomások önálló gazdálkodó egységekké való átszervezése azt a veszélyt rejti magában, hogy a gépállomások a nagyobb eredményesség érdekében az egyéni gazdákat helyezik előtérbe a szövetkezetekkel szemben. Az előzetes figyelmeztetés ellenére bekövetkezett az, amitől tartottak. A mostani anyag is csak olyan deklarációt tartalmaz, hogy a gépállomások tekintsék fő feladatuknak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek segítését. Ugyanakkor azonban a gépállomások prémium- rendszere úgy van megkonstruálva, hogy az a gazdasági eredménytől függ, a gazdasági eredményt növelni pedig nem a tsz-eknek végzett munkával, hanem az egyéni gazdáknak végzett munkával lehet. Az általános deklaráció tehát gyakorlati napi intézkedésekkel nincs alátámasztva, sőt, a mindennapi munkában kiadott rendelkezések éppen az általános deklarációban foglaltakkal szemben hatnak. Ilyen általános kijelentések helyett pl. olyan konkrét rendelkezés kellene, hogy prémium szempontjából (de nem a vállalati eredmény megállapítás szempontjából) minden tsz-nek végzett 1000 forint értékű munka mondjuk egyéni gazdának végzett 1200 forint értékű munkával egyenértékű. Az arányokat persze meg kellene állapítani, de ha ilyen alapon számítjuk a prémiumot, akkor ez többet jelent minden általános kijelentésnél. Vita folyt arról, hogy az állam hány mezőgazdasági szakértő segítségét biztosítsa a tsz-ek számára, és mennyi időre nyújtsa ezt. Most megint arról vitatkozunk, de senki sem beszél arról, hogy amikor tavasszal nagy vita után végül is 800 embert megszavaztunk, ennek csak egynegyedét vették igénybe a termelőszövetkezetek, így pedig a tsz-ek megsegítésének Ugye bajosan fog előre menni. 1023
