Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
48. 1957. december 5.
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. december 5. A határozati javaslat bevezetőjének harmadik bekezdésében szerepel az a célkitűzés, hogy a termelőszövetkezeti tagok átlagjövedelme a legközelebbi években mintegy 25-30%-kal haladja meg az egyéni dolgozó parasztok átlagjövedelmét. A Mezőgazdasági Bizottságban kialakult vélemény szerint nem helyes a termelőszövetkezeti tagoknak az egyéni dolgozó parasztok átlagjövedelméhez viszonyított alakulását a határozatban százalékosan meghatározni. A 7. oldal második bekezdésében foglaltak nem jelentik azt, hogy a jelenlegi termelőszövetkezeti alapszabályokat teljesen hatálytalanítani akarják. A mostani alapszabályt nem vetjük el teljesen, csupán a határozat második bekezdésében foglalt elveknek megfelelően kívánjuk azokat módosítani. A jelenlegi tsz- alapszabály érvényben maradna a termelőszövetkezeti törvény megalkotásáig, és a jelen határozatban foglaltakat értelemszerűen kellene a hatályos alapszabály mellett érvényre juttatni. A 9. oldal első két bekezdésében van a leglényegesebb vita. Ezzel kapcsolatban azt is felvetik, hogy az ebben foglalt rendelkezések nem felelnek meg a párt mezőgazdasági téziseinek. Ezt azonban vitatni lehet. A tagosítással kapcsolatban van olyan vélemény, hogy a határozatban nem kell a tagosítások szükségességére utalni, mert ez megzavarja a termelési biztonságot, azonban látni kell, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében szükséges lesz tagosításra. Ha szétszórt táblákon gazdálkodnak az egyes termelőszövetkezetek, ez még az egyébként jó eredménnyel működő tsz-ek gazdaságát is tönkre teszi. Azzal a Földművelésügyi Minisztérium is egyet ért, hogy most a tagosításokról sokat beszélni nem kell, különösen addig nem, amíg a tagosítások módszere kidolgozást nem nyert. De elhallgatni azt, hogy tagosításra szükség lesz, nem helyes. Vita van abban a kérdésben, hogy helyes-e, ha a kormány meg kívánja az egyéni gazdálkodóktól, hogy járuljanak hozzá a mezőgazdaság fejlesztési terheinek viseléséhez. Egyesek szerint ez is ellentétes a párt mezőgazdasági téziseivel, és a mezőgazdasági termelés biztonságát zavarja. Az egyéni gazdák beruházásai a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából nagyon fontosak. A beruházás iránya azonban nem jól lett meghatározva, mert nem az a lényeg, hogy saját traktorral rendelkezzenek az egyéni gazdák - ez ugyanis a mezőgazdaság termelésére és az egyéni gazda bevételeinek fokozására hasznos lehet, de a mezőgazdaság szocialista átalakulása számára hátrányos, mert stabilizálja az egyéni gazdálkodást, sőt, azáltal, hogy idegen munkaerő alkalmazása nélkül lehetővé válik a középparaszti birtokon is a gazdálkodás, a kulákká válás veszélye sem áll fenn. Nem ilyen beruházásokra van szükség, hanem olyanokra, amelyek a közös gazdálkodás irányában hatnak. Ilyenek pl. közös darálók létesítése, legelők javítása, öntözés stb. Ebben a kérdésben sincs meg az egyetértés. All. oldal első bekezdésének utolsó mondata megváltozik úgy, hogy a termelő- szövetkezetek árufeleslegét veszik át elsősorban a szerződésben foglalt mennyiségeken felül is a felvásárló szervek. Ezzel a módosítással a SZÖVOSZ egyetért, és eláll észrevételétől. Ugyanezen oldalon az utolsó bekezdéshez a Pénzügymi1021
