Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

mint annak testvérének: Domokos fia: Jánosnak, részben pedig Tamás fiainak: Jaakchnak és Lewkus-nak, illetve utódaiknak ajándékozta örökre. Egyidejűleg átadta nekik az erdélyi káptalan két és a váradi káptalan egy oklevelét, melyek e birtokhoz való jogát bizonyítják. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, Vay cs berkeszi lt: DL 96219. • Regeszta: AOkl XXV. 430. sz. 67. 1341. július 1. (in oct. Nat. Ioh. bapt.) I. Károly király bizonyítja, hogy Tatamér [székesfehérvári] prépost, néhai testvére: István magister fiának: Mátyásnak a nevében is, Popfolwa nevű (Kulus vm) szerzett birtoka harmadrészét famulusának és rokonának: Bongarth-i István fia: Petew/Petheu-nek, valamint unokahúgától (a nepte sua): [Boncha Simon leányától] születendő fiainak adta. Tartalmilag belefoglalva Lackfi Miklós erdélyi vajda 1368. június 11-i oklevelébe, iktári Bethlen cs lt (DF 255010). • Közlés: DocRomHist C, XIII. 502, 506 (román fordításban is, hasonmással). 68. 1341. július 4 (Avinione, IV. Non. Iulii) XII. Benedek pápa a Cenad-i prépostnak, valamint a [gyula]fehérvári egyházmegyében lévő Ozd-i és Doboka-i főespereseknek. Conservatorokként vizsgálják meg és rendezzék a Bistricia-i egyház plébánosa és az ottani domonkos és ferences szerzetesek között felmerült kölcsönös vádaskodást, valamint sérelmeket. Regisztrumbejegyzés, Vatikáni lt (DF 291747). • Közlés: Theiner: MonHung I. 643 (kihagyásokkal). — Ub I. 517-518 (kihagyásokkal). 11 Regeszta: DIR C, veacul XIV, vol. IV. 36. — AOkl XXV. 451. sz. 69. 1341. [augusztus 13. előtt] I. Károly király utasítja a váradi káptalant, hogy küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Orrus (d) Miklós Legniche-i várnagy királyi emberként vezesse be Donch magister Kamarun-i és Karazna-i ispánt Wolko várába és tartományába (Karazna vm). Tartalmi említés a váradi káptalan 1341. szeptember 27-i jelentésében (73. sz.), DL 3422. A keltezés a királlyal való birtokcserén alapul, mely 1341. augusztus 13. előtt végbement. L. AOkl XXV. 567-568. sz. • Közlés: AOkm IV. 143. — Hurmuzaki 1/1. 669. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 49, 587-588 (román fordításban is). • Regeszta: DocVal 87. — AOkl XXV. 615. sz. (szeptember 5. elöttre keltezve). 70. 1341. szeptember 5. (Clusmonostura, f. IV. a. Nat. virg.) János Clusmonostura-i apát és konventje előtt Adorján magister Kizd-i főesperes, erdélyi dékánkanonok, káptalana nevében, tiltja Laacz magister székely ispán és bíró (comitis et iudicis Siculorum) serviens-ét: Fodur (d) Lászlót a Maros melletti (iuxta Morisium) ZentMiklos nevű birtokuk elfoglalásától, valamint attól, hogy oda költözzék és ott telepedjen le. Eredeti, hártyán, hátlapján zárópecsét töredékeivel, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277291). • Közlés: Szeredai: Notitia 38. — CDHung VIII/4. 527. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 44, 584 (román fordításban is, hasonmással). • Regeszta: ErdKLt 106. sz. — AOkl XXV. 617. sz. 71. [1341. szeptember 19. előtt] András erdélyi püspök, miután a király és a bárók által a király oklevelében kiszabott büntetésnek semmi foganatját sem látja, többszöri ered-