Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

624. 1351. október 25. (Deeswar, in oct. Luce ev.) Barabás fráter, Deeswar-i perjel és konventje bizonyítja, hogy a Zalka patakon lévő kétkerekű malmukat, melyet néhai Nagy (Magnus) János hagyott reájuk lelki üdvéért, a magyarországi provinciálisuk akaratából, tíz márkáért örök áron eladták Folkus nevű Deeswar-i polgárnak és hospesnek, mert Szűz Máriáról nevezett kolostoruk nehézsége (propter difficultatem laure nostre seu claustri beaté Marié virginis) és szegénysége miatt a Zomus/Nogzomus folyóra épített három kerekű malmuk elromlott töltését, melyet magyarul gath-nak hívnak (sua argia, quod gath dicitur Ungarice), másként nem javíttathatnák ki. Az eladott malom szomszédja a Zalka folyón túl kelet felé Helees (d) Péter telke, az innenső nyugati parton pedig Kázmér fia: Tamás telke. Oklevelüket saját pecsétjükkel erősítik meg. Eredeti, rongált hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét töredékével, Károlyi cs lt: DL 98567. • Közlés: KárOkl I. 203-204. — DocRomHist C, X. 74-75 (román fordításban is). 625. 1351. [november 18. előtt] Egyed erdélyi alvajda az Vs-i Iwanka és Both fia: Gál magister közt Mykoteleke, másként Markhazaeleufolde területért folyó pert 1351. november 18-ra (in oct. Martini conf.) halasztja. Tartalmi említés Tornai Egyed erdélyi alvajda 1351. november 21-i oklevelében (627. sz.), DL 28730-28731 és a Teleki cs mvhelyi lt: DL 74151. • Közlés: DocRomHist C, X. 82 (román fordításban is). 626. 1351. november 18. (in oct. Martini conf.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy Woos (d) Miklós magister tiltakozott előtte amiatt, hogy Kalyan-i Manus/Mannus és Bertalan a korábban neki elzálogosított Popteluke, Churauk és Bolugyanustelke nevű birtokukat, tudta, beleegyezése és kifizetése nélkül, Pogan (d) István magisternek eladták. Erről oklevél kiállítását kérte, nehogy hallgatását hanyagságnak tudják be és ebből kára származzék. — Hátlapján azonos írással: Pro magistro Nicolao dicto Woos contra Mannus et Bartholomeum protestatoria. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, Wass cs lt (DF 252761). • Közlés: DocRomHist C, X. 79-80 (román fordításban is). • Regeszta: WassLt 95. sz. 627. 1351. november 21. (in Sancto Emerico, IV. d. oct. Martini conf.) Egyed erdélyi alvajda tanúsítja, hogy színe előtt egyfelől Vs-i Iwanka, másfelől Both fia: Gál magister november 18-án (in oct. Martini conf.) egyhangúlag megegyeztek, hogy az előbbi által Mykoteleke-nek, az utóbbi által Markhazaeleufolde-nek nevezett vitatott terület ügyét, melyet az alvajda halasztott e napra (625. sz.), általuk megnevezendő fogott bírákra bízzák, akik 1352. március 14-én (in Med. quadrag.) a helyszínen az alvajda embere és a Clusmunustra-i konvent tanúbizonysága jelenlétében, a felek meghallgatása és okleveleik megvizsgálása után hívatottak azt eldönteni. A döntésről 1352. március 21-én (in oct. Med. quadrag.) a konvent írásban tegyen jelentést az alvajdának. Ha a felek valamelyike nem fogadja el az ítéletet, 100 márka ezüstben marasztalják el, amely összegnek fele az ellenfelet, másik fele a bírót illeti. A megegyezéshez mindkét fél egyaránt köteles az alvajda egyetértését is megszerezni. Ái Ravasz István erdélyi alvajda 1352. március 22. után kelt oklevelében (644. sz.), DL 28730-28731 és a Teleki cs mvhelyi lt: DL 74151. • Közlés: AOkm V. 561-562. — DocRomHist C, X. 82-83 (román fordításban is).