Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

628. 1351. november 21. (in Sancto Emerico, IV. d. oct. Martini conf.) Egyed erdélyi alvajda a Clusmunstra-i Szűz Mária-egyház konventjéhez. Mivel az ő engedélyével Vs-i Iwanka és Both fia: Gál magister november 18-án (oct. Martini conf.) elfogadták, hogy Mykoteleky, másként Markhazaeleufelde nevű vitatott terület ügyében általuk választott fogott bírák döntsenek 1352. március 14-én (in Med. quadrag.) a helyszínen, kéri, hogy küldje ki tanúbizonyságát az említett időpontban és helyre, aki Bugar (d) János, Suuk-i János, Bungarth-i István vagy Cheh (d) László alvajdai ember társaságában vegyen részt a tárgyaláson és aztán írásban tegyen jelentést annak lefolyásáról. Belefoglalva a kolozsmonostori konvent 1352. március 22-i jelentésébe (643. sz.), DL 28730-28731 és a Teleki cs mvhelyi lt: DL 74151. • Közlés: AOkm V. 561-562 (hiányosan). — DocRomHist C, X. 81-82 (román fordításban is). 629. 1351. december 6. (Bude, in Nicolai conf.) I. Lajos király bizonyítja, hogy előtte egyfelől Medyes-i Móric magister leánya: Anna, akit a Warad-i káptalan ügyvédvalló levelével férje: Batur-i Bereck fia: János fia: László magister képviselt, másfelől Anna testvére, ugyanazon Móric fia: Simon (m) Poson-i, győri (Jauriense) és bakonyi (Bokoniense) ispán azt nyilatkozták, hogy abban a perben, amelyet Anna Tamás országbíró és Turuch-i ispán előtt indított a nagyanyjuk: Miklós erdélyi vajda felesége után annak ősi és az apai jószágaiból a leszármazás természeti joga (iure naturali genealogye) szerint őt illető leánynegyed miatt, engedélye alapján Miklós esztergomi (Strigoniensi) és Dénes kalocsai (Colocensi) érsek, Miklós egri (Agriensi) és Demeter Warad-i püspök, továbbá Gylet fia: Miklós nádor és a kunok bírája, István egész Szlavónia (Sclauonia) bánja, Konth Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán, Tamás országbíró, illetve Olyuer tárnokmester közvetítésével kiegyeztek. Eszerint Anna testvéri szeretetből lemond Simon magister és annak örökösei javára az őt illető birtokokról, és ennek fejében testvérétől örökjogon megkapja a Karazna folyó melletti Somlyó nevű várat és az ahhoz tartozó Somlyó, Perechun, Chehy, Gyurgteluke, Hydueg nevü falvakat, ez utóbbi birtokon szedett vámmal együtt, továbbá az erdélyi részekben, Fehér vármegyében (in Albensi cttu), a Morus folyó mellett fekvő Myklouslaka nevű birtokot, minden tartozékaikkal együtt, azzal a feltétellel, hogy ha Anna fiú- vagy leányági örökös nélkül halna meg, a neki átadott birtokokat per nélkül Simon vagy örökösei kapják vissza. Ha pedig Simon halna meg mindkét nemű örökös nélkül, akkor Anna vagy örökösei kapják meg azokat, valamint az Annát nagyanyja után Medyes és Ezdench birtokokból illető részeket is. Minthogy Simon magister nagyapja és apja korábban a Somlyo-i birtokból kiszakított Vylak-ot, hűségük jutalmául örökjogon Sudak-nak és testvérének (germano): Miklósnak, Zech-et pedig ugyanígy Lászlónak és Péternek adta, ezek maradjanak a megadományozottak kezén, az adománylevélben foglalt régi határjelek szerint. Simon - örökösei nevében is - saját birtokaikból járó hasonló minőségű és mennyiségű kárpótlás terhe alatt vállalta, hogy saját költségén megvédi nővérét vagy annak örököseit a nekik jutott jószágok háborítatlan birtokában. Ha a felek bármelyike az egyezséggel ellentétes okleveleket őrizne meg, ezeket semmiseknek nyilvánítják, kivéve I. Lajos király két oklevelét, amelyek közül az elsőben Anna kötelezte magát arra, hogy [1352.] január 8-án (in oct. Strenarum) a Warad-i káptalan előtt személyesen megjelenve, az egyezséget tartalmazó bevallást tesz, a második pe-