Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

között kelt] pátens oklevelét (605. sz.). — Hátlapján azonos írással: Privilégium super possessione Filee magistro Desew vicecomiti. Eredeti, hártyán, elveszett függőpecsét zsinórjával, DL 31094. • Közlés: AOkm V. 466-467 (május 9-re keltezve). — DocRomHist C, X. 34-35 (román fordításban is). — Zounok 6/1991. 310-311 (Benedek Gy.). 608. [1351. június 12. és augusztus 1. között] Egyed erdélyi alvajda Syberd fia: Péter magisternek, a kolozsmonostori konvent nótáriusának Lekunche birtokért folyó perét június 12-ről (oct. Penth.) augusztus 1-jére (ad oct. lacobi ap.) halasztja. Tartalmi említés Macska Domokos erdélyi alvajda 1356. december 11-i oklevelében (869. sz.), DL 36408. — Ái az erdélyi káptalan 1358. márc. 24-i oklevelében, Beszterce v lt (DF 247225). 1 I Közlés: Ub II. 127. — DocRomHist C. XI. 56, 59 (román fordításban is). • Regeszta: Berger: Regesten I. 19. sz. 609. 1351. július 11. (Avinione, V. Id. Iulii) I. Lajos, Magyarország királya, VI. Kelemen pápához. Minthogy országában és annak közelében sok szakadár, filiszteus, kun, tatár, pogány és hitetlen található, szándékában áll ezeket katolikus hitre téríteni, templomokat építeni nekik, ezeket felszerelni, és beosztani őket a kalocsai és a vele szomszédos egyházmegyékbe pápai jóváhagyással és felhatalmazás alapján. Úgy véli, hogy az áttérteket mentesíteni kellene a püspököknek, főespereseknek és papjaiknak járó mindenféle dézsma és illeték befizetésének kötelezettsége alól, mert leginkább az ezektől való félelem tartja őket vissza a katolikus hit elfogadásától. Az új egyházakról és papjaikról való gondoskodás a királynak lesz a kötelessége. Az apostoli szék meghatalmazása után az esztergomi érsek, valamint a váradi és zágrábi püspök állapítsa meg, hogy [az új hívek számára] mekkora legyen a dézsma mennyisége. Eredeti, regisztrumbejegyzés, Vatikáni lt. • Közlés: RegSuppl I. 459. sz. — DocRomHist C, X. 40-41, 436 (román fordításban is, hasonmással). — Táutu: Fontes IX. 290. 610. 1351. július 11. (Avinione, V. Id. Iulii) VI. Kelemen pápa az esztergomi érseknek, valamint a váradi és zágrábi püspöknek. I. Lajos magyar király kérésére (609. sz.) apostoli felhatalmazást ad neki az országa bizonyos részein és a királyság közelében nagy számban élő szakadárok, filiszteusok, kunok, tatárok és más hitetlen pogányok között parochiális egyházak alapítására, azok anyagiakkal való ellátására, a [katolikus] egyházi szervezetbe, érsekségekbe és püspökségekbe való beosztására azzal a megszorítással, hogy a frissen áttértektől tized címén csak harmincad szedhető. Mindezek felügyeletével őket bízza meg. Eredeti, regisztrumbejegyzés, Vatikáni lt (DF 291209). • Közlés: Theiner: MonHung I. 797-798. — Hurmuzaki 1/2. 16. — Táutu: Fontes IX. 291-292. — DocRomHist C, X. 41-42, 437-438 (román fordításban is, hasonmással). 611. 1351. július 26. (in Anne matris Marié) A Culus-i Szűz [Mária]-monostor konventje bizonyítja, hogy Noghfa-i Miklós fia: János fiai: András magister klerikus, János és Miklós, mivel szüleik meghaltak és más rokonuk nincsen, akik segítségére támaszkodhatnának, Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyházát és püspökségét teszik meg örökösüknek, és szüleik lelki üdvéért, valamint az András püspöktől kapott 34 budai súlyú (cum