Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

pondere Budensi) márka finom ezüstért a D[oboka vármegyei] Chamafaya birtok őket illető negyedrészét átadták az egyháznak. Egyidejűleg kötelezték magukat, hogy a püspök felszólítására, mostani adományukat a Warad-i káptalannal és a váradhegyfoki (de promontorio Waradiensi) konventtel privilégiális oklevélbe foglaltatják. Ha a püspökséget e jószágban saját költségükön nem oltalmaznák meg, azonos értékű más birtokot tartoznak adni helyette. — Hátlapján közel egykorú írással: Super facto quarte partis possessionis Chamafaya fassionalis. Eredeti, rongált hártyán, hártyaszalagon függött pecsétje elveszett, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277321). • Közlés: DocRomHist C, X. 45^17 (román fordításban is). • Regeszta: ErdKLt 649. sz. 612. 1351. [augusztus 1. után] Egyed, Tamás erdélyi vajda alvajdája, Syberd fia: Péter deák magisternek, a Clusmunustra-i konvent jegyzőjének és rokonainak: Isaach fia: Mathiasnak, Benedikt fia: Gálnak Lekunche birtokért (Doboka vm) Nikolaus fia: Jákob, Lorenz fiai: Johann és Nikolaus, továbbá Stephan fiai: Stephan, Blasius és Ladislaus ellen indított perét augusztus 1-jéről (de oct. lacobi ap.) hat esztendőre elhalasztja, minthogy ez utóbbiak hárman gyermekek és jogaik védelméről nem gondoskodhatnak. Tartalmi ái Macska Domokos erdélyi alvajda 1356. december 11-i oklevelében (869. sz.), DL 36408 és Beszterce v lt (DF 247225). • Közlés: Ub II. 127. — DocRomHist C, XI. 56, 59 (román fordításban is). • Regeszta: Berger: Regesten I. 20. sz. 613. 1351. szeptember 13. (Zathmar, f. III. a. Exalt. s. cr.) András erdélyi püspök Scekeres-i Lukács fia: László fiai: Tamás, László, István és Lukács magisterek kérésére engedélyezi, hogy a Zekeresen épült Szűz Mária-kápolnában misét mondathassanak és ehhez abban papot tarthassanak. Oklevelét közhitelű pecsét hiányában gyűrűpecsétjével erősítette meg (propter autentici sigilli nostri carentiam anulare sigillum nostrum duximus appondendum). Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett gyűrűpecsét maradványaival, Zichy cs zsélyi lt: DL 77005. • Közlés: ZOkm II. 463. • Regeszta: DocRomHist C, X. 58. 614. 1351. szeptember 22. (f. V. a. Mich. arch.) A Clusmonustra-i Szűz [Máriajegyház konventje bizonyítja, hogy Jara-i Jakab fia: György a Benk nevű lakatlan földnek (Torda vm) őt illető részét 30 finom ezüst márkáért eladta Regun-i Dénes fia: Tamás magisternek, akit Isaak fia: Mihály képviselt az ügyletben. A vételárból Tamás magister egyidejűleg kilenc márkát kifizetett, november 18-án (in oct. Martini conf.) pedig újabb 11 márkát ad nevezett Györgynek. Amikor a vevő az ár tíz márkányi utolsó részletét is lerótta, az eladó az elörökítésről az erdélyi káptalanban Tamás magister javára bevallást tenni tartozik. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét töredékeivel, Bánffy cs nemzetségi lt (DF 260628). • Közlés: BánfOkl I. 178-179 (hibásan szeptember 28-ra keltezve). — DocRomHist C. X. 58-59 (román fordításban is). 615. 1351. szeptember 29. (Bude, in Mich. arch.) I. Lajos király bizonyítja, hogy Tatamér magister [székes]fehérvári (Albensis) prépost, királyi alkancellár és unokaöccsei: Simon fia: László, István magister fia: Mátyás, valamint Konya magister székes-