Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

ibi incipit tenere metas cum possesionibus Berethholm et Wyfolw et ibi cursus metarum fmiuntur et terminantur. Eredeti, hártyán, hátlapján zárópecsét és caput sigilli nyomával, Bethlen cs keresdi lt (DF 244425). — Ái I. Lajos király 1349. november 5-i oklevelében (543. sz.), Bethlen cs bethleni lt: DL 62723. • Közlés: Ub II. 68-70. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 515-518 (román fordításban). 542. 1349. [november 4. előtt] (in Kolus) Wos (d) Miklós magister Kolus-i ispán, valamint szolgabírái: Suk-i Domokos fia: János és Chech (d) Desew bizonyítják, hogy Pál fia: Miklós Fele-i hospes ama panaszára, miszerint Zeuke testvére (germanus): Jakab egy kegche színű ökrét elhajtotta és orgazdája: Zakul-i András házánál tartja, emberükkel elfogatták Jakabot, a lopott ökröt megtalálták, de Andrást, az orgazdát nem. Ezért Fele-i Pál fia: Miklós őt november 4-re (ad f. IV. p. Omn. sanct.) színük elé idézte. — Hátlapján azonos írással: Pro Nicolo filio Pauli hospite de Fele contra Andreám de Zakul citatorie ad feriam quartam proximam post festum Omnium sanctorum. Eredeti, papíron, hátlapján rányomott pecsét nyomaival, Wass cs lt (DF 252758). • Közlés: HOkl 256. — Ub II. 70-71. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 518-519 (román fordításban). • Regeszta: WassLt 91. sz. 543. 1349. november 5. (in Alba Jule, in terra Transsilvana, f. V. p. Omn. sanct.) I. Lajos király Jakab fiai: András, Jakab, János és Dénes, valamint Almakerek-i Geegus fia: János kérésére átírja a gyulafehérvári (AlbTr) káptalan 1349. november 3-i jelentését (541. sz.) a Fehér (Albensi) vármegyei Almakerek, Keresd, Beese, Ffeulthteleke, Rundal és Wyfalu birtok határjárásáról és jóváhagyja azt. Ái I. Lajos király 1367. január 30-i oklevelében, Bethlen cs bethleni lt: DL 62723. • Közlés: Ub II. 71-72. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 519 (román fordításban). 544. 1349. november 5. (in terra Transsilvana, in Alba Jule, in Emerici ducis) I. Lajos király a kunokkal szemben védelmébe veszi István Zeurinum-i bán Abád és Tomajmonostor környéki birtokait. Eredeti, hártyán, hátlapján felségpecsét töredékeivel, Bánffy cs nemzetségi lt (DF 260624). I! Közlés: Gyárfás III. 486. — BánfOkl I. 164-165. • Regeszta: DIR C, veacul XIV, vol. IV. 519-520. 545. 1349. november 5. (Bude, in Emerici ducis) István erdélyi herceg, Szepes és Sarus föld ura (dux Transsilvanus ac dominus térre Scepsiensis et de Sarus) Sáros megyei birtokügyben oklevelez. Eredeti, veres viaszba nyomott gyűrüspecsét nyomával, sóvári Soós cs lt: DL 57326. • Közlés: AOkm V. 332. • Regeszta: DIR C, veacul XIV, vol. IV. 520. 546. 1349. november 8. (D[eu]a, dom. a. Martini conf.) I. Lajos király főpapjainak, báróinak, ispánjainak, várnagyainak, a nemeseknek és minden tisztségviselőnek. Mivel az erdélyi egyház püspöke a királyi fenség elleni hűtlenségbe esett, vonakodva bebocsátani őt várába, parancsot adott Zolyum-i János fiának: Machka (d) Domokos magisternek és Chaty-i Miklós fiának: másik Domokosnak, hogy a püspököt fogják el, várait, birtokait