Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
állásfoglalását kéri. 66 A március végén félbemaradt tárgyalások 67 szerint a Szovjetunió által a Potsdami Egyezmény alapján támasztott követelések hárommilliárd forintot tesznek ki. 600 millió az az összeg, amely abból a követelésből származik, mely a békeszerződés 28. cikke 68 szerint is a Magyarországon levő német vagyont a Szovjetunióra ruházza át. [A] vagyont, a dolog természeténél fogva, a passzívák és az aktívák együttesen jelentik. A leglényegesebb, amiből a differenciák adódtak, a német követeléseknek a kérdése volt. Itt a fő különbség részben a márka átszámítási árfolyama, másrészt a konkrét követelések elismerése, vagy el nem ismerése volt. A Szovjetunió kormányának álláspontja szerint a márkát 3,07 forintos árfolyamon kívánta forintvalutára átszámítani, míg a magyar kiküldöttek különböző alapon eszközölt átszámítások alapján 25 filléres átszámítást vitattak, tehát az eltérés tizenháromszoros volt a kettő között. 69 Annakidején globálisan 10 millió dollárt ajánlottunk fel ezen követelések kiegyenlítésére, abból kiindulva, hogy a passzíváknak általunk való átvételéről a Szovjetunió lemondott. Ez az ajánlat a német követeléseknek a jó baráti alapon való rendezésére vonatkozott volna. Voltak még kisebb eltérések, így pl. az osztalék transzfer felfüggesztése, 70 azonkívül a szovjet-magyar vegyes vállalatoknak a vagyondézsma alól való mentesítése. 71 Ezeknek a kéréseknek a teljesítése rendkívül veszedelmes precedenst jelentett volna, mert akkor az egyéb külföldi érdekeltségek tulajdonában lévő vállalatok részére is nehezen lenne megtagadható. Biztosítottuk az orosz partnert, hogy a magyar kormány minden lehető kedvezményt megad, ami egyáltalán megadható, de ez precedens-jelleggel nem bírhat. Itt szakadtak meg a tárgyalások. Most azonban felvetődött egy elvi kérdés is, éspedig, hogy a békeszerződés, amely már alá van írva, de ratifikálva nincs, milyen 66 Előzményéről lásd a [8] 157. sz. jkv. 20. napirendi pontját és b)-d) mellékletét, a [12] 161. sz. jkv. 121. napirendi pontját és g)-h) mellékletét, a [15] 164. sz. jkv. 37. napirendi pontját és a)-b) mellékletét, valamint a [25] 174. sz. jkv. 2. napirendi pontját és a) mellékletét. Az előterjesztésnek az a változata, amelyet a kormány ülése előtt a minisztertanács tagjai kézhez kaptak, a jegyzőkönyv mellett megtalálható. A Pénzügyminisztérium iratanyagában azonban megtalálható az előterjesztés fogalmazványa, amely az előzményeket is taglalja. Az e jegyzőkönyv c) mellékleteként közölt szöveg e teljesebb változatot tartalmazza. 67 A tárgyalások részben a kormány átalakítása, és ezzel összefüggésben a tárgyalásokat magyar részről vezető pénzügyminiszter személyében bekövetkezett változás miatt, részben pedig a magyar kormány által túlzottnak ítélt egyes szovjet követelésekre adandó válasz kidolgozása érdekében szakadt meg. Lásd a [21] 170. sz. jkv. [7] napirendi pontját. 68 A jegyzőkönyvben 28. helyett tévesen 38. cikket írtak. 69 A német márka és a pengő egymás közötti, valamint mindkettőnek az USA dollárhoz viszonyított átváltási kulcsának a II. világháború alatti változásáról, és ennek alapján a német márkában nyilvántartott követelések valós értékének megállapításáról lásd a [15] 164. sz. jkv. 37. napirendi pontját és a) mellékletét, illetve e jkv. b) mellékletét. 70 A Magyarországon működő külföldi tulajdonú vállalatok osztalékának külföldre vitelét (transzferálását) még az 1930-as években korlátozta az akkori magyar kormány. Ezt a korlátozást az Ideiglenes Nemzeti kormány 1945 márciusában kiadott 817/1945. ME sz. rendeletével megerősítette, és alkalmazta a később megalakított magyar-szovjet, illetve szovjet tulajdonú vállalatokra is. Lásd a [12] 161. sz. jkv. g) mellékletének V. pontját. 71 A szovjet-magyar vegyes vállalatoknak a vagyondézsma alóli mentesítéséről lásd a [24] 173. sz. jkv. 5. jegyzetét.
